A Karácsonyi vásár, avagy tudósítás a 20. század elejéről

Az elsődleges forrásként jellemezhető beszámolóból sok érdekesség tudható meg, érdemes hát jó alaposan átböngészni. A nyelvezete patinás, veretes sorai hatására megelevenednek az ünnepi mindennapok és első kézből tájékozódhatunk arról, milyen volt akkoriban az adventi hangulat. A jótékonyság volt az egyik elsődleges szempont; a korabeli vezérfonal napjainkban is irányt mutat.

Az írás továbbvezeti a felfedezni vágyó érdeklődőt…

A kiemelt sorra kattintva a korabeli beszámoló olvasható el teljes egészében, alant pedig Szilágyi Sándor mondja el, hogy mi az, ami a hangulattal összefüggésben megragadta a figyelmét.

– Bensőséges, közvetlen, szívderítő hangulatú „bazár” lehetett az 1913-ban rendezett vásár, az előkelő asszonyok is kivették a részüket az előkészületekből, munkálatokból – fogalmaz, hozzátéve: a hölgyek a szívükön viselték a szegények sorsát, ezért több akciót, kezdeményezést indítottak 1913 előtt és után is. Az előkelő asszonyok a vásártéren felállított sátrakban „teljesítettek szolgálatot”, a felajánlásként beérkezett holmikat árusították. Emellett a büfé (buffet) sátránál sürögtek-forogtak, ahol teát, kávét és pezsgőt lehetett kortyolni.

A karitatív tevékenység napjainkban is vezérfonalként gombolyítható, talán elég lenne, ha csupán a nagyszalontai gyermekotthon lakóinak késő tavaszi látogatását említenénk a gyulai Almásy-kastély vonatkozásban. Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft., kiállítóterekért felelős ügyvezető igazgatójának, Dombi Ildikónak a tervei között szerepel további karitatív tevékenységek megvalósítása; a konkrétumokkal később jelentkezünk.

Végezetül, az Advent a kastélynál elnevezésű programsor december 1-én kezdődik.