Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa készséggel állt rendelkezésünkre annak érdekében, hogy fény derüljön az alkotó életének, alkotói tevékenységének legfényesebb, legérdekesebb momentumaira. Érdemes tudni, hogy kiváló az együttműködés a Kohán művészeti hagyatékot is kezelő gyulai Erkel Ferenc Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum között. Az Erkel Ferenc Múzeum, az ország harmadik legrégebbi vidéki közgyűjteménye idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját.

Na, de vissza az eredeti témához! Mint a művészettörténész fogalmazott, Lajos Ferenc munkásságának meghatározó mivolta két területtel összefüggésben említhető: működése egyrészt művészként, másrészt pedig a II. világháború előtti könyvkiadói tevékenysége okán érdemel kiemelt figyelmet. Az elsősorban szakmai körökben ismert alkotó nem a legismertebb magyar művészek között említhető, de munkássága kifejezetten speciális területet képvisel a honi művészettörténet históriájában.

A wiki bejegyzésének egy része megint csak ide kívánkozik: Ady Endre versei lettek alkotóművészetének meghatározó forrásai. Ady géniuszából táplálkozott a Sírni, sírni, sírni címet viselő sorozata. Ezzel kapcsolatban a művészettörténész elmondta, ő is mindenhol ezt olvasta Lajos Ferenccel összefüggésben, azonban önálló kutatásokat e tárgyban nem folytatott. Az ifjú Lajos Ferencre, mint megannyi kortársára és természetesen az utána következő generációkra is nagy hatással volt, lehetett Ady költészete, ebben nincs semmi meglepő.

A gyulaiak körében különösen ismert, első kiállítását 1931-ben itt rendezték. Az alkotó városhoz fűződő kötődése hamar kialakult, ennek bizonysága volt az a gesztus, amikor is művészeti hagyatékát a városra hagyta. A rajzai tetemes hányadát, festményeket és saját gyűjteményének darabjait is Gyula városának adományozta. Lajos Ferenc figyelemreméltó műgyűjteményt tudhatott a magáénak, valamint a Dürer Társaság vezetőjeként hihetetlenül gazdag Ex libris gyűjteményt hozott létre.

Végül még egy, különleges kordokumentumként jellemezhető kollekció a gyűjteményen belül: fotónegatívok mesélnek az 1956-os forradalom fővárosban zajló eseményeiről, melyeket a művész saját maga készített. Ma már közismertek az ’56-os forradalom eseményeit rögzítő fényképek, korábban azonban ritkaságnak számítottak, melyeket titkolni kellett, nehogy az államhatalom „ráutaló magatartásként” értelmezze a birtoklásukat. A Lajos Ferenc műveiből és gyűjteményéből összeállított kiállítást korábban az egykori gyulai csendőrlaktanya emeletén láthatta a közönség.

A közelmúltban a gyulai Művház lépcsőházában nyílt rendhagyó tárlat az alkotó műveiből. A lépcsőházi kiállítás természetesen térítésmentesen tekinthető meg, nyitvatartási időben az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

E.K.Zs.