info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544
A hölgyek iránti legmélyebb hódolat jeleként március 8-án egy igazi különlegességgel kedveskedünk. A Szilágyi Sándor történész-tárlatvezető által, a kápolnában tartandó 30 perces előadás a 18-19. és 20. században élt, jelentős érdemekkel bíró nők történetét ismerteti. A nőnap közeledte adta az ötletet, hogy egyedi módon volna szükséges megemlékezni a kastélyhoz, Gyula városához, az országhoz, a magyarság történetéhez szorosan kapcsolódó hölgyekről, hiszen róluk igazán kevésszer, keveset lehet hallani.

Almásy Denise története kívánkozik előre, aki 1918. október 31-én ott volt a fővárosban a Hermina úti villában, amikor az épületbe betörtek a merénylők azért, hogy végezzenek Tisza Istvánnal. Denise ekkor, mindössze 28 évesen halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot, saját életét nem kímélve esett neki a merénylőknek, megpróbálta megakadályozni a merényletet. Határozott fellépése csodálatra méltó, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy több lövés dördült el, a grófnőt két találat érte, az arcán sérült meg, melynek következtében eszméletét vesztette. Két golyó találta el Tisza Istvánt, aki a támadás következtében életét vesztette.

Pfifner Paulina története a kevéssé ismert elbeszélések körébe sorolható. Az említett hölgy igencsak kivette a részét az 1848-1849-es forradalomból és szabadságharcból, majd amikor az osztrák hatóságok elfogták és fogságba vetették, kihasználta a börtönőre hanyagságát, figyelmetlenségét, elvette szolgálati fegyverét, amivel aztán mellkason lőtte saját magát. Hosszan szenvedést követően vesztette életét.

Liebstück Mária nevének említése is ide kívánkozik. Mint Szilágyi Sándor fogalmazott, a nevezetes hölgyemény belecsöppent a forradalmi kavalkádba, Bécsben keveredett bele egy jelentősebb forradalmi megmozdulásba, amikor is eredeti szándéka szerint kalapot ment vásárolni saját részére. Olyan mértékben ragadta magával a hangulat, hogy leszakította ruhája gombjait, beszerzett egy méretben passzoló egyenruhát és beállt a bécsi diákok légiójába. A kalapot egyébként végül sikerült megvásárolnia, de azt aztán a forradalmi hevületben az óvatlan tömeg összetiporta.

Bányai Júlia páratlanul szép és rendkívül bátor asszony volt, aki Bem tábornok seregében szolgált és többször megsebesült. Szépségét „fegyverként” használva francia táncosnőnek adta ki magát és bájait bevetve kémkedett a magyarok részére. A török emigráció idején érdemei elismeréseként egyébiránt Bem apó századosi rangra emeli a derék nőszemélyt.

A forradalom és nők vetületében mindenképpen szükséges Mány Erzsébet történetét, még ha vázlatosan is, de mindenképpen megemlíteni. Ő az 1956-os forradalom végnapjaiban szándékozott fegyveres ellenállást tanúsítani a szovjet megszállókkal szemben Gyulavárinál, terveit azonban nem vihette véghez, mert elárulták. Őt és Farkas Mihályt aztán ellenállásukra való hivatkozással kivégezték.

Mint Szilágyi Sándor elmondta, a történelem elsősorban a férfiak történelmét jelenti, a nők szerepe kevéssé ismert, kevésszer hangoztatott motívum. A múlt cselekedetei, melyek képesek a jövőben visszhangot verni, azok nem csupán a férfiak tettei voltak. Számos olyan hölgy élt a történelemben, akik bátorságukkal példát mutattak, képesek voltak még a következmények figyelembe vétele mellett is szembe nézni félelmeikkel és azt tenni, amit igazán helyesnek ítéltek.

A rendhagyó nőnapi előadás 16 óra 30 perckor kezdődik a kastély kápolnájában, az esemény kastélybelépővel látogatható!

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító, Szilágyi Sándor történész által tartandó tárlatról szóló ismertető csupán egy kattintásra található!

Rendhagyó előadás a forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére

Címkék: , , , , ,