info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Jelenleg is zajlik a fegyverteremben található háromszor másfél méteres makett „finomhangolása”. A dioráma majdhogynem teljesen készen van, 98 százalékon áll. Illetve, dehogy is áll, az utolsó simítások gőzerővel zajlanak! Hajnal Péter kifejezte, ez a munka az eddigi legösszetettebb és leglátványosabb projektje, Magyarországon egyedülállónak tekinthető. Az 1566-os állapotot, az ostromot, a harcokat, az oszmán hódítókat és a hősies védőket megelevenítő dioráma hihetetlen részletességgel, pontos történelmi hitelességgel mesél.

A megvalósítás különös érdekessége, hogy a vár fegyverterme a munkálatok alatt sincs elzárva a látogatók elől, tehát a makettet már most belépőjeggyel bárki megnézheti. A szerencsésebbek pedig azt is megtekinthetik, ahogyan a Modellab Stúdió Kft. munkatársai a diorámán dolgoznak. A hivatalos átadó a magyar kultúra napjához kapcsolódóan lesz megtartva, azonban addig még minden egyes apró részletnek, például mind a 200 figurának a helyére kell kerülnie. Hajnal Péter, a cég ügyvezetője alapvetően belsőépítész, iparművész végzettséggel rendelkezik, de az idejét majdnem teljes egészében a gyulaihoz hasonló megbízások teljesítése köti le. Megtudtuk, hogy viszonylag egyszerű anyagokat használnak, néhány nagyon különleges összetevővel kiegészítve. A várfalak építkezési habokból állnak, melyeket speciális géppel vágnak, majd ragasztanak össze, valamint a felületek kezelése saját maguk által kikevert glett anyaggal történik.

Ezeket aztán retuspisztollyal fújják, színezik, mint mondta: egyfajta varázslat történik. Minden túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy tényleg varázslatos a végeredmény! Ez egy igazán egyedi attrakció, ami a szakember megfogalmazása szerint összetettségében és a kihívás nehézségi szintjét tekintve is a képzeletbeli tízes skálán a legmagasabb, tízes értéket kapná. Az alaplap három darabból állt, és a további elemeket is részenként állították össze. Az illesztéseket utólag kellett eltüntetni, valamint a folyamatosan készülő darabokat is a helyükre kellett tenniük.

Készítettek már historikus maketteket, nagyon szép, precíz kivitellel, például az országház hiteles makettjét is ők állították elő, azonban abban a feladatban teljesen más kihívásokkal kellett megküzdeniük. A gyulai munka nagyon sok tekintetben precedens értékűnek tekinthető.

– Végeredményben egy nagyon szép tárgy született, ami az eddigi visszajelzések alapján másoknak is kifejezetten tetszik – tette hozzá. Kiemelte, a dioráma önállóan is megállná a helyét, de lesz még egy narrációval ellátott projektoros vetítés is, ami még nagyobb attrakciót jelent.

A beszédes részletekről szólva elmondta, meglepő volt, hogy ténylegesen, a valóságban mekkora élőmunkaerőt igényelt a palánkfal megépítése. Nagyon nagy feladatot jelentett ezeket a földvárépítményeket létrehozni, a cölöpöket letenni, ami még a törököket, az oszmán hadsereget is fel tudta tartóztatni. A fal építésekor a kor leghatékonyabb technológiáját alkalmazták, a maketten pedig azt is ábrázolták, ahogyan ennek a rombolása megtörtént. Több helyen látszik, hogy a palánkfal beomlott, megrogyott, sőt ki is gyulladt és leégett az intenzív ágyúzás és a sorozatos gyújtogatások következtében. Két és fél hónapos megfeszített munkafolyamat eredményeként született meg a makett, ez minden momentumban tetten érhető. A tervezési fázisban tizedmilliméter pontosságú CAD-modell (hajszálpontos három dimenziós modell) készült, ami alapján a megvalósítást végezték. A dioráma elkészítésének alapját képező digitális 3D rekonstrukciót a Pazirik Informatikai Kft. munkatársai állították elő.

Ezután következett az anyagok beszerzése, a tesztelés, annak vizsgálata, hogy például az adott felületen hogyan mutat egy konkrét anyag.

Különös kihívás volt a lehető legpontosabb makett megalkotásakor, hogy egy derékszög sincs a fehérre meszelt (!) téglavárban és a korabeli palánkfalban sem. Mindössze egy derékszögnek kinéző szög volt, de még arról is kiderült, hogy 91 fokos. A vár szabálytalan alaprajza, a falak változó vastagsága, a különböző méretű, irányú ki- és beugrók igencsak megnehezítették a szerkesztést. A falakat eredetileg kézzel tapasztották, amit az időjárás lerontott, megviselté tett, majd a támadások is erősen romboltak. A vár méretaránya 1:160, amihez a figurák, az emberek és az ágyúk, valamint egyéb tereptárgyak is teljes mértékben igazodnak. Az N-es vasútmodell lépték volt az alapvetés, vagyis a kályha, ahonnan elindultak, így a vár körüli holtágat és a többi védelmi rendszert is meg lehetett alkotni. A lövésnyomokat, égésnyomokat korabeli leírások alapján ábrázolták és az is kiugró érdekesség volt, hogy az ostromlóknak először is a huszárvárat kellett elfoglalniuk, hogy az ágyúkat megfelelő távolságból a téglavárra, végső soron a legfőbb védműre irányíthassák.

Hajnal Péter azt is ismertette, ezek a momentumok nagyon fontosak, mert ennek révén egyfajta érzelmi kötődés alakul ki, melynek hatására életre lehet kelteni a tárgyat. Nem egy hideg valami készül, ami úgymond darabra megvan, hanem ilyen módon a korszellem is megjelenik. Lényeges, hogy az egész szeretettel készül – húzta alá. Közel húsz éve dolgozik ezen a területen, a makettekkel, diorámákkal való foglalatosság a gyermekkorából eredeztethető. Édesapja katonai maketteket készített, amikhez neki gyermekként természetesen nem lehetett hozzányúlni. (Az alkotási folyamatban Hajnal Balázs, Hajnal Péter fia is részt vesz). A belsőépítészet az iskola elvégzése után fokozatosan szorult háttérbe, mint megfogalmazta, ezekbe a feladatokba több szív és lélek szorul, és végső soron a makett – a megbízóval egyeztetve – végül úgy néz ki, ahogyan azt ő elképzelte. A folyamat végén pedig a megrendelői rácsodálkozás, a pozitív visszajelzés számára a legnagyobb elégtétel.

A teljes fejlesztés, beruházás az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Kubinyi Ágoston Program (2018.) keretében valósult meg.

További érdekességekért érdemes kattintani!

Fotó: Incze László/Erkel Ferenc NKFT.
Cikk: Erdei-Kovács Zsolt
Címkék: , , , , , , ,
Skip to content