info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Titokzatos honvédfőhadnagy történetét kutatta gyulai kirándulása alkalmával a Hadtörténeti Múzeum munkatársa

Nemrégiben jártak nálunk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai, a tízfős csapat január 19-én tette tiszteletét a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban. Egyikük, Gulyás Adrienn elmondta: a város felfedezését, megismerését tűzte ki célul és nem mellesleg Pfiffner Paulina történetét kutatta.

A tárlatvezető titulussal illethető, kedvesen mosolygós ifjú hölgy ismertette, a gyulai úti célok között az Almásy-kastély, a vár, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény könyvtára és a levéltár is előkelő helyen szerepelt. – Az itt megélt élmények között az volt a legjobb számomra, hogy a városban mindenki nagyon kedves, a levéltárban is segítőkészek voltak – foglalta össze benyomásait, kiegészítve: az Almásy-kastélyban látható kiállítás hihetetlenül jó, rendkívül emberközeli és a Szilágyi Sándor történész által tartott tárlatvezetés egészen egyszerűen szuper volt.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum tárlatvezető munkatársa a kiruccanás alkalmával a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában egy Mezőhegyesen született honvédfőhadnagy élettörténetét kutatta, akiről tudható, hogy erős patriotizmussal megáldott harcias nő volt. Édesanyja korán elhunyt, majd az édesapját 1848-ban a mai Ukrajna (Drohowyze, ma Drohowyz) területére helyezték át.

Paulina Pesten maradt és színésznek állt. Később Erdélyben Ligeti Kálmán álnéven, vándorszínészként csatlakozott egy vidéki társulathoz. A szabadságharc kitörése után azonnal a Bécsi Légió soraiban találjuk. Pfiffner Paulináról és a további női hősökről éppen Szilágyi Sándor tartott előadást tavaly március 8-án, Hősies nők, női hősök címmel.

A levéltári dokumentumokból a következőket tudhatjuk meg:

„Pfiffner Paulina, 27 éves, nyúlánk, magas, ritka szép, egyenes termetű izmos, erős, telt alkotású, több évek óta Ligethi Kálmán álnév alatt férfiruhában járó, szép műveltségű, (…) heves vérmérsékletű, (…) bátorsággal is nagy mértékben bíró, a szó teljes értelmében igazi férfias nő „   –  írta Tormássy Lajos főorvos 1853. szeptemberében.

Pfiffner Paulina honvédfőhadnagy (1828-1853) Bem József mellett harcolta végig az erdélyi hadjáratot. Részt vett a dési, besztercei, tihucai, gálfalvai ütközetekben. Ott volt Nagyszeben ostrománál, majd harcolt Szelindeknél, Vízaknánál, Szászsebesnél és Szászvárosnál.

A harcok során kétszer sebesült meg, a második alkalommal osztrák fogságba került. Személyazonossága felfedése után apjához küldették, ahonnan 1851-ben az apa kényszernyugdíjazása miatt hazatértek Magyarországra.

Több városban is – férfiruhát öltve – írnokként dolgozott. Később egy szerencsétlen nőügy kapcsán feljelentették, majd Gyulán a megyei fogházba zárták. Az ellene irányuló eljárás során öngyilkosságot kísérelt meg. A legenda szerint az egyik őrtől megszerzett lőfegyverrel megpróbálta szíven lőni magát, négy heti szenvedést követően vesztette életét.

Közadakozásból állított szép síremléke ma is áll és virágot is kap.

Paulina, a magyar történelem egyik hősies nőalakja eltitkolta tehát, hogy ő bizony a gyengébbik nemhez tartozik. Változnak az idők. Gulyás Adriennek nyilvánvalóan nincs titkolnivalója, s bizton állítható: megkedvelte Gyula városát, az itt élőket. Talán meg is szerette a kastélyt, a várat, a kellemes kis utcákat, a titokzatos, régmúlt időket idéző történeteket és a későbbiekben, tavasszal, nyáron vagy éppen ősszel visszatér majd ide, még ha nem is kutatni.

Címkék: , , , ,
Skip to content