info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Július 2-án (pénteken) lesz 455 éve, hogy megkezdődött a gyulai vár történetének legfontosabb eseménye, az 1566-os ostrom.

Az utóbbi években kialakított hagyománynak megfelelően az ostrom nyitó és záró napján (július 2-án és szeptember 2-án) a vár nyitvatartási idejében minden egész órában korhű lőfegyverekkel leadott lövésekkel tisztelgünk a várat védő vitézek előtt. Mindebben Szabó Árpád hagyományőr van segítségünkre, aki korhű kosztümben nemcsak a fegyvereket süti el, de két lövés között a lovagteremben viselet- és fegyverbemutatót is tart.

Július 2-án (a hosszított nyitva tartás, valamint a Várszínház aktuális produkciója miatt) 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 és 17 órakor dördülnek tisztelgő lövések a vár gyilokjárójáról a rendezvénytér irányába. (Ezen a napon már 9-19 óra között tart nyitva a gyulai vár, a Várszínház kérésére azonban 17 órakor zárunk.)

Arra kérlek, adjatok hírt a tisztelgő lövésekről!

A magyarországi végvári rendszerben a 16. század közepére – Eger és Szigetvár mellett – Gyula vált kiemelt jelentőségűvé.

1565-1566 fordulóján I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom szultánja úgy döntött, hogy míg ő maga a fősereggel a Zrínyi Miklós vezette Szigetvár ellen vonul, sógorát mintegy harmincezer katonával Gyula ellen indítja. Pertev pasa 1566. július 2-án érkezett meg az erősség alá.

A gyulai várat és a hozzá tartozó uradalmat akkor már 6 éve Kerecsényi László, korábbi szigetvári kapitány irányította.

A török érkeztére nagyjából 1500 magyar és rác lovas és gyalogos, valamint mintegy 600 német gyalog gyűlt össze Gyulán. A tüzérség, az erősség kiterjedéséhez viszonyítva kisszámú volt; csak huszonkét különböző kaliberű ágyú és tarack állt a védők rendelkezésére. A többi Habsburg területtől több száz kilométerre lévő gyulai erődítmény védői nem számíthattak további segítségre.

A 63 napon át tartott ostrom – több napos tárgyalást követően – a vár feladásával ért véget (a gyulai vár mindig csak egyezséget követően cserélt gazdát, erőszakkal sosem vették be azt). A védők 1566. szeptember 2-án dél tájban kezdték meg a kivonulást. Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére – az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték.

A vár feladása abban a korban árulásnak számított, ám azzal, hogy több mint két hónapig védte Gyulát külső segítség és felmentés reménye nélkül, az erődítményt pedig az oda beszorult, víz nélkül maradt és járvány tizedelte civil lakosság védelme érdekében adta fel, Kerecsényi László megérdemli, hogy hősként gondoljunk rá.

Skip to content