info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Mint arról korábban már hírt adtunk, két ékszerteknős lakik a gyulai Almásy-kastély fűszerkertjében. Rézi és Rozi látogatói felajánlással került hozzánk, a munkatársaink komfortos, a szükségleteiknek megfelelő területet alakítottak ki nekik. A névválasztásban kértük a segítségeteket, felhívásunkra aranyosabbnál aranyosabb felvetések érkeztek.

A teknősökről szóló korábbi írás IDE kattintva található meg!

Ma (október 4.) van az állatok világnapja, így ez a nap éppen megfelelő a névadóhoz. A névjavaslatok között a Tóni és Tamara, Hanna és Mónika, Bella és Bea, Alma és Panna, Alma és Málna, Teknő Benő és Teknő Ernő, Anni és Panni, valamint a Holdsugár és Napsugár is megtalálható volt. No, de lássuk csak, miről is szól pontosan ez a világnap. Az állatok világnapját 1931 óta ünnepeljük minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, azaz október 4-én. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja.

A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente több százezer „kedvenc” válik kóborrá.

Teknősök a fűszerkertben

Két teknős költözött be a minap az Almásy-kastély cselédszárnya mögötti kertbe. A méretes példányok lakossági felajánlással kerültek ide, koruk meghaladja a tíz évet. Az elkövetkezendő időszak egyik felelősségteljes feladata lesz számukra nevet találni.Neked van ötleted?A teknősökről bővebben: https://gyulakult.hu/teknosok-a-fuszerkertben/További érdekességek, események, programok: https://gyulakult.hu/cimlap/Videó: László Incze

Közzétette: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont – 2017. július 24.

 

Rézire és Rozira visszatérve, sokan gondolják, hogy az ékszerteknős egész életében akkora marad, mint egy gyűrűn egy apró kő. Nos, ezzel szemben a valóság az, hogy ez a fajta lényegesen nagyobbra tud nőni, mint a hazánkban honos mocsári teknős. A mérettől megriadt felelőtlen gazdák gyakran a természetben engedik el megunt kedvenceiket, amivel bizony igen rosszat tesznek. Az ékszerteknős táplálék- és élőhely konkurenciát jelent ugyanis a hazánkban honos mocsári rokonára, ezért ma már nem csak kereskedelme, szaporítása, de tartása is szigorúan korlátozott.

Minden esetre teknőseinknek jó dolguk van, kollégáink gondot viselnek rájuk. Természetes élőhelyükön ragadozó életmódot folytatnak – szemben a szárazföldi teknősökkel, melyek növényevők – elsősorban halakkal, piócákkal, vízi rovarokkal táplálkoznak. Házi körülmények között mindenféle húst elfogyasztanak, azonban arra figyelni kell, hogy megfelelő legyen a vitamin- és mész utánpótlás, foszforban és kalciumban gazdag élelmet kapjanak. A kedves jövevények az inas szoba ablakából vehetőek szemügyre. Az Almásy-kastélyban korábban is volt teknőskert, bár erről keveset lehet tudni.

A korabeli kastélyparkról tudható, hogy a Békés megyei kastélyparkok közül a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély kertje mondható a legjelentősebbnek, hiszen ez volt az egyetlen kertépítészeti alkotás, amelynek létezése több kerttörténeti korszakon is átívelt, és a fellelt források bizonyítják, hogy a barokk kertek, a tájképi kertek, a gyűjteményes kertek és az eklektikus (historizáló) kertek stílusjegyeit is magán hordozta – olvasható a kastélytörténeti könyvben.

Skip to content