info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

A fiatal uralkodó nem egészen nyolc évvel a szabadságharc leverése után magyarországi körúton vett részt, melynek során Békés megyébe és Gyulára, a honvédtiszti fegyverletétel helyszínére is ellátogatott. Jövetelének célja nyilvánvalóan nem az erőfitogtatás volt, az árvízvédelmi töltések munkálatait vette szemügyre. A körút alkalmával gyönyörű felesége, Erzsébet is elkísérte.

A gyulai kastélyba összesen háromszor látogatott az uralkodó a 19. században: 1807-ben I. Ferenc, 1857-ben és 1876-ban pedig Ferenc József. Az 1857-ben történt látogatás alkalmával a császári pár Szeged felől érkezett, Békés vármegye elöljárói Orosházán fogadták – minderről a Békés Megyei Levéltár munkatársa számol be munkájában.

Balogh Dorottya hozzáteszi, a fogadás fényes, alkalomhoz illő ünnepi esemény volt, tízezer fős lovas bandériumot állítottak ki a megye településeiről üdvözlésükre. Újkígyós például hetven lovast küldött. Kígyósra Gerendás felől érkeztek, a feljegyzések szerint 1857. május 25-én délután 4 órakor. A régi kastély közelében Wenckheim Krisztina gyámjai diadalkaput építtettek a magas rangú vendégek tiszteletére.

A császári párt Ókígyóson a kis Weinckheim Krisztina verssel köszöntötte. A grófnő később Erzsébet császár- és királyné udvarhölgye lett. Az építmény nyugati oldalán az „Isten hozott!” felirat volt olvasható, a párkány felett később vörös márványból készült táblán örökítették meg a látogatást. A keleti oldalára az „Éljen a haza!” mondat került. A diadalív átvészelte a két világháborút, azonban 1949-1950 telén az akkori gépállomás igazgatójának utasítására két traktorral ledöntötték.

A kígyósi kastélyban töltött rövid pihenő után Ferenc József és Erzsébet tovább indultak Gyulára, ahol a Wenckheim családnál szálltak meg. Másnap az akkori megyeszékhelyen megtekintették a megyei hivatalokat, majd az erre a célra épített díszes emelvényről az épülő Fehér-Körös-csatornát. A császári vendégek Sarkadon keresztül utaztak tovább Nagyvárad irányába.

I. Ferenc császárt Erkel Ferenc nagypapája vezette körbe

Az utazás első számú felelőse az udvar részéről főudvarmester volt. I. Ferenc gyulai látogatásakor, 1807-ben id. Erkel József, Erkel Ferenc nagyapja kalauzolta az uralkodót. Az Erkeleket Wenckheim Ferenc gróf invitálta Gyulára, Erkel Ferenc már itt látta meg a napvilágot. Himnuszunk zeneszerzője egyébiránt a gróf után kapta a Ferenc nevet, ő volt ugyanis a keresztapja.

Az uralkodói utazások az udvari protokoll részét képezték, szigorú rend szerint történtek. Meghatározták az útvonalat, az utazáson résztvevők számát és összetételét, kijelölték a szállásokat, valamint rögzítették az egyes fogadások protokolláris rendjét. Az udvari és kamarai szállásmesterek végigjárták a tervezett útvonalat, pontosan lemérték az egyes állomások közötti utazási időt, ellenőrizték a szállásokat valamint az utak és hidak állapotát.

A fogadó városok lázas készülődésbe kezdtek. Az uralkodó érkezésekor a várostól fél-, negyedórányi távolságban üdvözölték először az uralkodót. Ekkor sütötték el első ízben az ágyúkat. A második köszöntés közvetlenül a város falai előtt történt meg. A város elöljárói, hűségük jeléül, átnyújtották városuk kulcsát az uralkodónak, aki azt megérintette.

A városba való belépéskor dördültek el másodszor az ágyúk. A királynak a városban három diadalíven kellett átvonulnia. A harmadik üdvözlésre a város temploma előtt került sor, majd imát mondtak el és „Te Deum”-ot énekeltek. Ezt követően az uralkodó a szállására vonult, ahol fogadta a helyi küldöttségeket és az arra jogosult személyeket.

A tiszteletére adott közös étkezéseken előre rögzített ülésrend szerint részt vettek a helyi arisztokrácia, a nemesség, a papság, a városi elöljáróság képviselői is. Az uralkodó szállása általában egy arisztokrata kastélyban vagy hivatalos fogadóhelyen – pl. a vármegyeházán – volt.

Címkék: , , , , ,
Skip to content