info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Régészeti ásatásokat és rekonstrukciós munkálatokat végeznek a ferences romtemplomban Gyulán – közölte a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Kónya István, a város alpolgármestere. A rekonstrukció után szeretnék a romtemplomot bevonni a város turisztikai életébe. (MTI)

Kónya István ismertette, a város saját költségvetéséből hatmillió forintot biztosít a munkálatokra, a jelenleg is látható falmaradványok megerősítése mellett téglából visszaépítik a szentély előtt található nyúlványt, amely a templom 15. századi kibővítése volt. A rekonstrukció várhatóan októberben ér véget, akkor egy nyitott szentmise keretében szeretnék újraavatni a templomot – tette hozzá. Az 1420 és 1566 között működött ferences templom a maga korában egyedinek és nagynak számított, egy 1535-ös feljegyzés szerint a templomhoz tartozó rendházban 23-an éltek.

Történelmi források szerint háromszor is tartottak itt rendi gyűlést, 1491-ben, 1531-ben és 1533-ban. Kerecsényi László gyulai várkapitány az 1560-as években parancsot adott, hogy a templom építőköveiből erősítsék meg a várat. Emellett több gyulai templom is épülhetett részben a ferences rendház és szentély maradványaiból. A rekonstrukció után szeretnék a romtemplomot bevonni a város turisztikai életébe – mondta Kónya István, aki hozzátette, a városvezetés kiemelten kezeli a műemlékek védelmét, ennek egyik jeles példája az Almásy-kastély rekonstrukciója.

A régészeti feltárást végző Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője elmondta, hogy a templomnak lényegében csak a szentély része maradt meg, az eredeti falak a jelenlegi talajszint alatt húzódtak, a most megerősíteni szánt falmaradványokat a hatvanas években végzett ásatás során emelték. A templom építését Maróti János macsói bán, vagy a fia, László kezdeményezhette és finanszírozta.

A területen az 1930-as években Implom József is végzett ásatást, akkor találták meg Corvin János lányának, Erzsébetnek (aki Hunyadi Mátyás király unokája volt) és feleségének, Frangepán Beatrixnak a sírhelyét. Erről szólva a régész elmondta, a sírokat valószínűleg a török korban kirabolták, a csontok akkor szétszóródtak. A második világháború alatt az Implom József által talált régészeti leletek eltűntek vagy megsemmisültek.

Meglepetésükre a jelenlegi ásatás során találtak két emberi csontdarabot, amelyet antropológusok vizsgálnak meg a közeljövőben – mondta a szakember. Megtalálták továbbá a két sírhely eredeti, középkori alapjait. Liska András szerint a templomba temettek el egy harmadik személyt is, ám róla semmilyen feljegyzés nem került elő, és a sírhely jelenleg magánterületen van, így azt nem tudják vizsgálni.

Fotó: Incze László/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Skip to content