info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Címerfestmény – Elő születésnapi ajándék a gyulai Almásy-kastélynak

Az Alföld Schönbrunn-jaként újjászületett kastély a megnyitó óta eltelt szűk három esztendőben összesen közel negyedmillió érdeklődőt fogadott. Ez az eredmény önmagában is elegendő okot szolgáltatna az ünneplésre, az ajándékozásra. Azonban ennek még nem jött el az ideje. Kissé hátrébb lépve és két nagyságrenddel nagyobb időtávot alapul véve elmondható: az eltelt közel háromszáz esztendő számos élményt, kalandot és felfedezésre váró érdekességet rejt. Az egyik egy 1815-ből származtatható címer, ami egyedülálló részletességgel mesél a kastélyban élt nemes családokról.

A Nobilitas Anno Alapítvány kuratóriumának elnöke míves ajándékkal lepte meg a gyulai Almásy-kastélyt működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezetőjét. Gyevnár Erika egy oklevélen fellelt címert készített el, s adott át január 24-én Dombi Ildikó részére. Az élénk színekben pompázó, rendkívül részletes alkotás a tavalyi esztendőben Máthé Erika címer- és családfa festő keze által született meg.

Még egy műkedvelő újságíró számára is világos, első ránézésre szembetűnő momentum, hogy mindhárom hölgy a történeti értékmentést, a történelmi értékek megőrzését és nagyközönséggel való megosztását tűzte ki életcélul.

Az ajándékozó, Gyevnár Erika genealógusként, családfakutatóként tevékenykedik, a Harruckern, a Wenckheim és az Almásy-családok történetének, Gyula város helytörténetének menthetetlen szerelmese. Mint a kápolnában tartott ajándékozási eseményen fogalmazott, hagyományt szeretnének teremteni, az idei évben egy újabb címert festetnek meg. Az alapítvány saját forrásból finanszírozta a projektet, a megvalósítás nagyjából egy évvel ezelőtt kezdődött.

Az ajándék átvevője, Dombi Ildikó számos területen ért el nemzetközi szintű eredményeket, közel három éve vezeti, gondozza az Erkel Nonprofit Kft. kötelékébe tartozó, rekord látogatószámmal büszkélkedő kiállítóhelyeket, a kastély mellett a várat, az Erkel Ferenc Emlékházat, a Kohán Képtárat és a Ladics-házat. Az átadón elmondta, a címerfestményt méltó helyen, a tervek szerint a majdan megújuló fogadótérben, vagyis a kastély mellékszárnyában található főbejáratnál helyezik el.

– Nagyon hálás vagyok és különösen örülök ennek a meglepetésnek, mert az Almásy-kastély nem csupán a turistáké, hanem minden gyulaié – húzta alá, kiemelve: rendkívül fontos, hogy vannak olyan elhivatott lokálpatrióták, akik szeretnének hozzájárulni a kúria jelenkori épüléséhez.

Az ajándék kivitelezője, Máthé Erika 15 éves kora óta foglalkozik címerfestéssel. Megkeresésünkre elmondta, amikor „Kisképzős” diákként elkezdett címereket festeni, még maga sem gondolta, hogy ebből igaz szerelem lesz. Azóta viszonylag sok víz lefolyt a Dunán és persze a Körösökön is; 2006-ban festő-restaurátorként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

Tanulmányai közben ismerte fel, milyen nagy öröm értéket menteni, régi dolgok fényét visszahozni, halottnak tűnő tárgyakat új életre ébreszteni. Az elmúlt években az érdeklődése a tárgyak felől inkább az emberek irányába terelődött.

A restaurálás háttérbe szorult. A címerek és családfák – az emberek, idő, történelem és művészet összekapcsolói – maradtak és előtérbe kerültek.

Az ajándék

„Zsadányi és Törökszentmiklósi Almásy II. Ignác – és általa családja – grófi címere

Alkancellár, Sarkad örökös ura, az Almásy család

Békés megyei és egyben középső grófi ágának ősatyja

A közügyekben tanúsított mindezen fáradhatatlan és eredményteljes munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815. aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte s részére a

Sarkad örökös ura czímet adományozta.”

A fenti idézet, a címerrel együtt gróf Almásy Dénes 1903-as kiadású, A Zsadányi és Törökszentmiklósi Almásy grófok című könyvében található meg. A kép az eredeti nemeslevél címerfestményét ábrázolja a korra jellemző építészeti-természeti környezetben, a méltósághoz illően gazdag díszítéssel. Az eredeti oklevél és vele a címerrajz különleges bánásmódot és tárolást igénylő pergamenre készült. A másolat esetében a festő-restaurátor akvarellel papírra dolgozott. Az eredeti nemeslevél sorsa ismeretlen, így a hiteles rajz felkutatása nem volt egyszerű feladat a családfakutató számára, a festmény elkészítése pedig izgalmas, többszintű kihívás elé állította a tapasztalt címerfestő hölgyet.

Máthé Erika ismertette, egy régi, megsárgult-megbarnult, formai torzulásokat is rejtő reprodukció alapján dolgozott. Korabeli minták alapján el kellett képzelnie az eredeti színeket, azt hogy milyen lehetett valójában, több mint kétszáz évvel ezelőtt a festmény. Rendkívül részlet gazdag, aprólékosan kidolgozott képről van szó, olyan motívumokkal, szimbólumokkal, melyek önállóan is összetett jelentéstartalmat, üzenetet hordoznak.

A barokkos részletesség, a komplexitás és a színek visszajátszása mellett az adta a feladat másik érdekességét, hogy az eredeti pergamen az idők folyamán torzult, kiszáradt és némileg összehúzódott, magával torzítva a festményt is. A másolat alapjául szolgáló reprodukció már ezt a torzult állapotot ábrázolta.

A címer gazdagon díszített. Jócskán tartalmaz építészeti elemeket; a geometriai pontosság, a vízszintes és párhuzamos vonalak egysége, a perspektíva, a szimmetria adta szépség, a pajzs és az építészeti elemek egymáshoz való aránya, az oszlopok elhelyezkedése mind-mind meghatározó momentumok az összhatásban. Jelentős feladat volt tehát, sokat kellett játszani a különböző elemek pontos elhelyezésével, átszerkesztésével, hogy az új festmény a formai javítások után is az eredetivel megegyező összhatást keltsen – összegezte a hónapokon át tartó aprólékos folyamatot Máthé Erika.

Heraldikai szempontból a címer az Almásy család korábbi címerváltozatainak elemeit viszi tovább az új adományt tükröző egyedi változtatásokkal

A festmény egy apró címertani igazítást is tartalmaz, mely bepillantást enged a nemesi oklevelek kiállításának gyakorlatába is.  Az okleveleknek először a szövege készült el, ezért ez tekintendő elsődlegesnek és mérvadónak. Majd ez alapján második lépésben készült a címerfestmény, illetve készülhetett hiteles másolat a Királyi Könyvekbe. Néha előfordult, hogy a régi címerfestő hibát vétett a szöveghez képest. Ez történt az 1815-ös Almásy nemeslevél esetében is.

A címerfestést megelőző kutatómunka során vette észre a címerfestő hölgy, hogy az oklevél latin szövegének Királyi Könyvekben szereplő másolata szerint a címerpajzson látható galamb csőrében pálmaágat kellene tartson. Ezzel szemben magán az eredeti festményen és az egyszerűbb hiteles másolaton is ezt a részletet tévesen ábrázolta a régi címerfestő: a többi Almásy címeren szereplő, egyébként ugyancsak gyakori olajágas megoldást festette meg.

A Gyevnár Erikával és Gudenus János József, neves genealógussal történt konzultációnak megfelelően a másolaton az elsődlegesnek számító szövegnek megfelelően, pálmaággal látható a galamb.

Nincs is más hátra, mint személyesen megcsodálni a végeredményt!

Az ajándékozás és a sajtótájékoztató január 24-én délelőtt zajlott a kastély kápolnájában. Az esemény kellős közepén egy iskoláscsoport toppant be, és teljes természetességgel csodálták meg az alkotást, nagyon tetszett nekik.

A következő megfestendő címer a Harruckern vagy a Wenckheim családhoz, családokhoz kötődik majd.

Hogy melyik lesz az pontosan, azt egyelőre nem lehet tudni. Arra viszont valószínűleg még a megboldogult Almásy Dénes gróf is nagyobb összegben fogadna, hogy a végeredmény a mostanihoz hasonlóan pazar lesz!

Fotó: Bencsik Ádám / Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Minden jog fenntartva

Cikk: Máthé Erika és Erdei-Kovács Zsolt

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,
Skip to content