info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Bauer Barbara legutóbbi regénye, A leggazdagabb árva áprilisban jelent meg. Az igazán különleges kötet Wenckheim Krisztináról szól, s mint a szerző fogalmazott: rajta keresztül, az ő életét kutatva jutott el az Almásy-kastélyba. Nagyon érdekes, szép, de főként izgalmas városnak tartja Gyulát, az állandó tárlat pedig amellett, hogy inspirálta, egészen egyszerűen lenyűgözte.

A regény megszületését megelőző kutatómunka során többször végigsétálta a kiállítást, aprólékosan utánajárt minden morzsányi információnak. Inspirációt merített az itt megjelenített világból, a hangulatot vitte át születendő regényébe azért, hogy a papírra jegyzett mondatok lélekkel telve keljenek életre.

Bauer Barbara – Fotó: Incze László/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

– A kastély lakóinak, a grófi család és a személyzet mindennapjai a tárlat segítségével a szemem előtt elevenedtek meg. A kulcsárnő, azaz házvezető szerepéről más módon is szerezhetünk ismereteket, például ha utána olvashatunk, azonban attól még nem válik élővé ez a karakter – fogalmazott. Hozzátette, a kulcsárnő szobájába belépve minden kitisztult, határozott vonalakkal kirajzolódott a szereplő személyisége.

Hogyan találta meg a téma?

„A szabadkígyósi kastélyban jártam egy író-olvasó találkozó alkalmával, a Vakrepülés című regényemet mutattam be. Ott fogott meg Wenckheim Krisztina története, volt néhány hangsúlyos momentum, ami arra ösztönzött, hogy alaposan megismerjem ennek a kislánynak az életét.”

Fotó: Incze László/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Milyen konkrét kapcsolódási pontok voltak?

„Klasszikus kapcsolódási pontnak tekinthető az Egy magyar nábob című regény, ami egészen valóságossá, életszerűvé vált. A Wenckheim-kastélyban járva elhangzott, hogy ott járt a koporsó, és ennek a kislánynak az édesapja az a személy, akiről Jókai Mór a főhősét mintázta. Egészen közelinek éreztem a történetet és záporoztak a kérdések: ki is ez kislány? Hol engedte el Jókai a valóságos világot és honnan számítandó fikciónak a regény? Minden részlet elkezdett nagyon-nagyon érdekelni.

Wenckheim Krisztina személyisége volt az az igazán mélyreható szál, ami beszippantott, nem tudtam elengedni. Már aznap este eldöntöttem, hogy megírom ezt a regényt és szeretném megismerni Wenckheim Krisztinát. Nem találtam más utat a megismerésére, mint hogy megírom.”

Milyen üzenetet hordoz ez a regény a mai kor emberének?

„Hadd meséljem el, hogy a megjelenést követő héten egy olvasó írt egy levelet, melyben megköszönte, hogy kapott egy példaképet. Krisztina életét végig átlengi, és próbáltam a regényben is megfogalmazni azt az üzenetet, hogy ha van valamid, akkor azt megosztod azokkal, akik fontosak, akik rászorulnak. A vagyon, az értékek, a tárgyak, az épületek önmagukban persze sokat jelenthetnek, de a legnagyobb öröm ezeket érzelmekkel, jó érzéssel megtölteni, például az adakozás révén, mert akkor még többet kaphat az ember az élettől.

Krisztinának ezt a fajta személyiségjegyét szerettem volna mindenképpen kidomborítani. Ez nagyon hiányzik a világból. Mindig rohanunk és rohanás közben nem tudjuk értékelni, hogy mennyire jó dolgunk van. Mintha ezeket az örömforrásokat nem keresnénk, vagy nem vennénk észre.”

Fotó: Incze László/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Távlati terveiről mit lehet tudni? Következő munkájában, munkáiban felbukkanhatnak kastélyok, mondjuk éppen a gyulai Almásy-kastély?

„Minden kastély megérne egy regényt. Át is futott a gondolat, hogy kastély sorozatot írok. Persze nem szeretném elbagatellizálni ezt a témakört. Ennek a kastélynak a története is nagyon-nagyon izgat, csakhogy annyi történet van a fejemben. Nagyjából egy év szükséges míg minden információt össze lehet szedni, de például Wenckheim Krisztina történetét két évig kutattam. Nagyon nehéz válogatni a sok-sok téma közül, de szerepel a tervek között az Almásy-kastély és Krisztina gyermekei is. Jelenleg egy székely történeten dolgozom.”

Bauer Barbara azt is elmondta, lehetőség szerint sok időt tölt Békés megyében, a férje békéscsabai. Ő maga etyeki születésű, mégis valódi vonzalom köti ehhez a tájhoz, nagyon jól érzi itt magát. Rendszeresen megfordul a környékben, általában a családi nyaralásokat is ide szervezi.

A leggazdagabb árva egy kislány története, aki születésekor mesés gazdagságot, grófi címet és a fényűző élet ígéretét kapja. Egy kislányé, aki születése után nem sokkal elveszíti az édesanyját, elveszíti azt az embert, aki a legtöbbet adhatná neki.

Wenckheim Krisztina

Krisztina édesapja az ország egyik legtekintélyesebb főura, a kígyósi uradalom gazdája, aki súlyos betegségéből csodával határos módon felépül, így nem halálhíréről értesül a rokonsága, hanem esküvői meghívót kaphat kézhez. Az édesapa feleségül veszi kulcsárnője lányát, amivel megbotránkoztatja az örökségre ácsingózó rokonságot. Az esküvő napján hatlovas hintó érkezik a kastély elé, benne a nászajándékkal: egy fekete koporsóval.

Amikor aztán Krisztina háromévesen árván marad, nemcsak a családi viszályok nehezítik meg az életét, de a gonosz pletykákat terjesztő rosszakarók is. Bár szerető nagymamája és gondoskodó gyámja mindenben támogatják, Krisztina sokáig hiába keresi a helyét. Kérdések és kételyek gyötrik: ki is ő valójában, és mi dolga a világban?

Vajon megtalálja-e Krisztina a saját útját és a belső békéjét? És a szerelmet, azt a férfit, akinek megnyithatja szívét, és nem kell azon gyötrődnie, hogy vajon őt magát, vagy csak a vagyonát akarja?

Bauer Barbara új regényének központi alakja a műveltségéről és jótékonykodásáról ismert Wenckheim Krisztina grófnő, Sisi császárné palotahölgye. Wenckheim Krisztina édesapjáról, Antal József grófról mintázta Jókai Mór az Egy magyar nábob főhősét. A magával ragadó regényben a 19. század második felének Magyarországa színes, érzékletes világa tárul elénk: megelevenednek előttünk a nemesi uradalmak hétköznapjai és fényűző ünnepei.

Címkék: , , , ,