Naplók idézik meg a 18. századi arisztokráciát
A 18. századi arisztokrácia életéről szóló könyvet mutatnak be október 5-én a gyulai Almásy-kastélyban. A kiadvány egyik „szerzője” a Harruckern család egykori káplánja, akinek feljegyzései a gyulai kastély története kutatásával kapcsolatosan is kiemelkedő forrásmunkák.
A Lendület Családtörténeti és a Károlyi Kutatócsoport együttműködésében két, 18. század közepén németül, illetve olaszul írt napló jelent meg a közelmúltban magyar fordításban. Az egyik szerző a spanyol származású, Bécsben nevelkedett Therese Corzan, aki Harruckern Jozefa társalkodónője és bizalmasa volt. A másik író a budai születésű ferences szerzetes, a Harruckern család káplánja, Hueber Antal. Kettejükben a közös, hogy szemtanúi voltak Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságának.
A naplóbejegyzések segítségével a magyar arisztokrácia nagykárolyi, gyulai, pesti és bécsi mindennapjaiba, utazásaiba, tagjainak magánéletébe ad bepillantást a két naplóból összeállított kiadvány. Képet kaphatunk a nyilvánosság előtt zajló családi rítusaikba abban az időben, amikor a történészek szerint a családi élet nagy átalakuláson ment át a társadalmi nemek közötti viszonyok, a gyermeknevelés vagy az érzelmek jelentése és kifejezése terén.
A kiadvány bevezető tanulmányai részben a közreadott források megértését, részben a naplók szerzőinek megismerését segítik.
Antonius Hueber a Harruckern család káplánjaként látta testközelből urai mindennapjait, s töltötte velük 1743-1758 között a nyári hónapokat több ízben Gyulán. Feljegyzései komoly segítséget nyújtottak a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont állandó kiállításának készítői számára is.
A Lendület Családtörténeti Kutatócsoport az MTA támogatásával jött létre.
Kutatásuk azon a meglátáson alapszik, hogy a premodern társadalomban a mostoha vagy mozaik család – a szülők és gyermekek biztonságos és meghitt közösségéről alkotott idealizált kép ellenére – sokkal gyakoribb volt, mint a mai társadalomban, miközben a ma kapcsán a családok válságáról és diverzifikációjáról szokás beszélni. Ma a válások, régen pedig az elhunyt családtagok pótlása miatt az emberek nagy része gyermekként vagy szülőként összetett családban élt.
A kutatócsoport történészei, történeti demográfusai, irodalomtörténészei, történeti néprajzosai és művészettörténészei árnyalni igyekeznek azt a sematikus nézetet, hogy az „abnormális” családformációk konfliktusokkal, negatív érzelmekkel és gonosz mostohákkal voltak terheltek.
A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759) című könyv gyulai bemutatóján a 18. századi forráskiadvány közreadóival, Arany Krisztina főlevéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főosztályvezetőjével és Laczlavik György főlevéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főosztályvezetőjével Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára nyugalmazott igazgatója beszélget.
A könyvbemutató a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kápolnájában október 5-én, kedden 17 órakor kezdődik.
