info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

A hölgyek iránti legmélyebb hódolat jeleként március 8-án valódi különlegességgel kedveskedik a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A Szilágyi Sándor történész-tárlatvezető által, a kápolnában tartandó, díjtalanul látogatható előadás a 18-19. és 20. században élt, jelentős érdemekkel bíró nők történetét tárja a nagyközönség elé. A nőnap közeledte adta az ötletet, hogy egyedi módon volna szükséges megemlékezni a kastélyhoz, Gyula városához, az országhoz, a magyarság történetéhez szorosan kapcsolódó nőkről.

Almásy Denise története kívánkozik előre, aki 1918. október 31-én a fővárosban a Hermina úti villában volt, amikor az épületbe merénylők törtek be, akik Tisza István életére törtek. Denise ekkor, mindössze 28 évesen halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot, saját életét nem kímélve esett neki a merénylőknek, megpróbálta megakadályozni a gyilkosságot. Határozott fellépése csodálatra méltó, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy több lövés dördült, a grófnőt két találat érte, az arcán sérült meg, melynek következtében eszméletét vesztette. Két golyó találta el Tisza Istvánt, aki a támadás következtében életét vesztette.

Pfifner Paulina története a kevéssé ismert elbeszélések körébe sorolható. Az említett hölgy kivette a részét az 1848-1849-es forradalomból és szabadságharcból, majd amikor az osztrák hatóságok elfogták és fogságba vetették, kihasználta a börtönőre hanyagságát, figyelmetlenségét, elvette szolgálati fegyverét, amivel aztán mellkason lőtte saját magát. Hosszan szenvedést követően vesztette életét.

Liebstück Mária története is figyelemre méltó. Mint Szilágyi Sándor fogalmazott, a nevezetes hölgyemény belecsöppent a forradalmi kavalkádba, Bécsben keveredett bele egy jelentősebb forradalmi megmozdulásba, amikor is eredeti szándéka szerint kalapot ment vásárolni saját részére. Olyan mértékben ragadta magával a hangulat, hogy leszakította ruhája gombjait, beszerzett egy méretben passzoló egyenruhát és beállt a bécsi diákok légiójába. A kalapot egyébként végül sikerült megvásárolnia, de azt aztán a forradalmi hevületben az óvatlan tömeg összetiporta.

Bányai Júlia páratlanul szép és rendkívül bátor asszony volt, aki Bem tábornok seregében szolgált és többször megsebesült. Szépségét „fegyverként” használva francia táncosnőnek adta ki magát és bájait bevetve kémkedett a magyarok részére. A török emigráció idején érdemei elismeréseként egyébiránt Bem apó századosi rangra emelte a derék nőszemélyt.

A forradalom és nők vetületében mindenképpen szükséges Mány Erzsébet történetét, még ha vázlatosan is, de mindenképpen megemlíteni. Ő az 1956-os forradalom végnapjaiban szándékozott fegyveres ellenállást tanúsítani a szovjet megszállókkal szemben Gyulavárinál, terveit azonban nem vihette véghez, mert elárulták. Őt és Farkas Mihályt aztán ellenállásukra való hivatkozással kivégezték.

Szilágyi Sándor történész azt is elmondta, a történelem elsősorban a férfiak történelmét jelenti, a nők szerepe kevéssé ismert, kevésszer hangoztatott motívum. A múlt cselekedetei, melyek képesek a jövőben visszhangot verni, nem csupán férfiak tettei voltak. Számos olyan hölgy élt a történelemben, akik bátorságukkal példát mutattak, képesek voltak még a következmények figyelembe vétele mellett is szembe nézni félelmeikkel és azt tenni, amit igazán helyesnek ítéltek.

A rendhagyó nőnapi előadás 16 óra 30 perckor kezdődik a kastély kápolnájában, az esemény díjtalanul látogatható!

Fotó: Incze László/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
Cikk: Erdei-Kovács Zsolt
Címkék: , , , , , ,