Tovább nőtt a Gyulai Végvári Napok az elmúlt évek rendezvényeihez képest. Még több közreműködő és az eddigieknél több esemény segíti a látogatókat, hogy visszatekintsenek a Gyulai Vár történetének legfontosabb időszakába: a 16. századba.
Minden eddigi rendezvénynél nagyobb lesz az idei Gyulai Végvári Napok. 24 hagyományőrző közösség – köztük hadi és kulturális hagyományápolók, illetve egy, a középkori orvoslással foglalkozó csoport – közreműködésével 53 programelemet kínálnak a péntek estétől vasárnap estig tartó rendezvény szervezői. Az események között több olyan van, amely szombaton és vasárnap egész nap látogatható. Ráadásul a hadieseményeket is minden eddiginél több, 300 hagyományőrző, köztük lovasok játsszák el szombat este és vasárnap délután.
Magyarország egyik leglátványosabb, valós eseményeket felelevenítő, a történések élő kommentálásával és magyarázatával kiegészített hadijátéka a gyulai vár 1566-os oszmán ostromát idézi fel. A hadibemutató azon túl, hogy a várvédők előtt tiszteleg, az erődítmény történetének legfontosabb időszakáról is szól. Ezt segítik a napközbeni programok is, amelyek élményszerűen adják át az ismereteket a korszakról – korosztálytól függetlenül, tehát családi programokként.
A közreműködő hagyományőrök a végvári vitézek és az ostromlók életét jelenítik meg a vár mögött felállított, folyamatosan látogatható sátortáborban; testközelből lehet megismerni, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve. A bemutatókon és a csatajeleneteken keresztül pedig a kor harci szellemét és haditechnikáját idézik fel. A hagyományőrök arra is odafigyelnek, hogy a korabeli oszmán kultúráról is képet adjanak az érdeklődőknek.
Az élményalapú tudásátadást szolgálják a korabeli zenét játszó együttesek is, amelyek – bár koncert formájában is bemutatkoznak – esténként a sátortáborban szórakoztatják és táncoltatják a látogatókat és a táborlakókat.
A Gyulai Végvári Napok több tehát egy hadibemutatónál. Hagyományőrző vigalom is, amelyről túlzás nélkül kijelenthető, hogy a katonai ismeretek átadásán túl a történelemkönyvekben nem, vagy csak alig szereplő hétköznapokat hozza közelebb – a közreműködők ugyanis a péntek délutáni sátorveréstől a vasárnap esti táborbontásig kizárólag korhű kosztümöt viselnek, s egykori eszközöket használnak.
A programok idén is hét helyszínen kerülnek megrendezésre. A vár körüli színhelyek elnevezéséhez a 16. századi erődítmény korabeli részeinek neveit edukációs céllal vették kölcsön a szervezők; ilyen a huszárvár, a nyugati palánk vagy az északi földbástyák. Az akkori védrendszer java eltűnt, mára csak a téglavár maradt fenn. A helyszínek ilyetén elnevezése azt a célt szolgálja, hogy tudatosítsa az érdeklődőkben, a közel ötszáz éve állt erőd jóval nagyobb volt a ma látogathatónál.
A téglavárban és a Gyulai Várfürdőben megrendezésre kerülő programelemek kivételével a Végvári Napok minden eseménye díjtalan.
Történelmi háttér
- július 2. és szeptember 2. között mintegy 30 ezer fős oszmán sereg vette körbe a nagyjából 2-2,5 ezer keresztény katona védte gyulai várat. A magyarországi végvári harcokban példátlanul hosszúra nyúlt, 63 napos ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa (II. Szulejmán sógora) megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. (Eger híres, 1552-es ostroma 39 napon, míg Szigetvár a gyulaival nagyjából egyidőben vívott támadása 34 napon át tartott.)
A várat elhagyó csapatok Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére – az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték.
Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá, mint eleink. Azzal, hogy több mint két hónapig védte Gyulát külső segítség és a felmentés reménye nélkül, az erődítményt pedig az oda beszorult, víz nélkül maradt és járvány tizedelte civil lakosság védelme érdekében adta fel, Kerecsényi László megérdemli, hogy hősként gondoljunk rá.
A történész szakembereken túl a gyulai vár dolgozói, évente három napon pedig a Gyulai Végvári Napok közreműködő hagyományőrzői és az egyre nagyobb számban jelenlévő érdeklődők tisztelgése élteti tovább a 16. századi gyulai hősök emlékét. A mindennapokban pedig maguk a látogatók is megteszik ezt a gyulai vár kápolnája harangjának kétszeri megkondításával.
