info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Kulturális Örökség Napjai Gyulán

A szeptember 15-16-án tartandó esemény magva az épített és régészeti örökség ingyenes, élményszerű bemutatása

Gyula városában a Kulturális Örökség Napjaihoz kötődően az Almásy-kastély időszaki tárlatát, azaz a 150 éves Erkel Ferenc Múzeumot bemutató kiállítást, a kastély Török tornyát, az Erkel Ferenc Emlékház tantermét, a Szent Miklós parkban található egykori alispáni lakot, a Béke sugárúti evangélikus templomot és a Petőfi téri református templomot nyitják meg a látogatók előtt. Az érdeklődők természetesen egyáltalán nem lesznek magukra hagyva, a betérő vendégek az eddig nem vagy csupán kevéssé ismert különlegességekkel ismerkedhetnek meg, méghozzá élményszerűen.

A kiállítóhelyek, intézmények munkatársai kiemelt figyelmet szentelnek az épített és a régészeti örökség bemutatására, s teszik mindezt a lehető legmagasabb színvonalon, érdekesen, élményszerűen, akár művészi szinten.

Az Almásy-kastély időszaki tárlata: A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Területi Múzeum az ország vidéki múzeumai közül harmadikként jött létre 1868. szeptember 8-án. A kastély időszaki tárlata tehát ennek a másfél évszázadnak állít méltó emléket. A Néprajzi gyűjtemény jelenleg több mint 10.000 tárgyat számlál, köszönhetően a múzeum mindenkori lelkes munkatársainak, és a város, a megye magyar, román és német nemzetiségi örökségének. A régészeti szakág leleteinek száma pedig megközelítőleg 30.000 darabra tehető, s kiemelt fontossággal bír az Erkel Ferenc gyűjtemény, a zeneszerzőhöz kapcsolódó történeti dokumentációkkal és történeti anyagokkal.

Az időszaki kiállítás célja, hogy a gyűjtemény régészeti, néprajzi, történeti és iparművészeti szakágainak értékes darabjain keresztül ragadja meg az intézmény fennállásának 150 éves történetét, s így fogódzót adjon térségünk történetének megismeréséhez, a lokális identitás erősítéséhez.

A tárlat nyitvatartási időben, mindkét napon 10-18 óra között lesz térítésmentesen látogatható.

Török torony: Az 1566. évi ostromot követő török építkezések során jöhetett létre a gyulai várral szemben, attól mindössze 320 lépésre található Almásy-kastély ma is álló, támpillérekkel megerősített, dongaboltozatos kapuépítménye. Az 1740-es években gróf Harruckern Ferenc toronnyá alakíttatta a vár egykori védelmi rendszerének külső részeként funkcionált kaput, melyet törtvonalú, vörösre festett sisak koronázott. A messzire látszó kapuzat a főúri reprezentáció, a hatalom, az ősi eredet kifejezésére szolgált. A 19. század elején a külsejében átalakított építmény az Almásy-kastély elemévé, s ezzel az arisztokrata családi élet, a privátszféra részévé vált. Az esetenként Huszár-toronynak is nevezett épületrész időszaki jelleggel biztosít helyet kortárs képzőművészeti tárlatoknak.

A Török torony nyitvatartási időben, mindkét napon 10-18 óra között lesz térítésmentesen látogatható.

Erkel Ferenc Emlékház, tanterem: Az Apor Vilmos tér 7. szám alatti házat, a németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829-1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A klasszicista stílusú házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. Az Erkel család 1808-1841 között lakta. A 19. századi osztályteremben a falak mellett egyrészt Gyula oktatástörténetével, másrészt az Erkel család történetével, illetve az Erkelek munkásságával ismerkedhet meg az érdeklődő, miközben egy interaktív sarokban korabeli feladatok segítségével a reformkori iskolások bőrébe is belebújhat egy kis időre.

Az emlékház tanterme nyitvatartási időben, mindkét napon 10-18 óra között lesz térítésmentesen látogatható.

Egykori alispáni lak: Az 1801-es nagy tűzvész után, id. Cziegler Antal uradalmi építész tervei alapján, copf stílusban épült ház a Szent Miklós park sarkán áll, az ortodox templom szomszédságában. Leghíresebb lakója Szombathelyi Antal alispán (1802–1862) volt, aki ezer szállal kötődik Gyula és egész Békés megye történetéhez. A körösladányi születésű Szombathelyi Antal Debrecenbe járt középiskolába, főiskolára pedig Sárospatakra ment, ahol nem kisebb személyiséggel került közeli kapcsolatba, mint Kossuth Lajos. Az ismeretségből komoly barátság lett, amely folytán ő lehetett 1841. január 9-én Kossuth budapesti esküvőjén a házassági tanúja, gróf Ráday Gedeonnal együtt. A forradalom és szabadságharc idején Kossuth őt nevezte ki Békés vármegye kormánybiztosává, és Szombathelyi nem vallott szégyent a poszton.

Az egykori alispáni lak mindkét napon 10-18 óra között lesz látogatható.

Evangélikus templom: Az 1907-ben megfogalmazódott kezdeményezés, a gyulai evangélikus templom megépíttetése rendkívül nehéz helyzetben, az első világháború és a trianoni békeszerződés aláírása után kezdett letisztulni, megvalósulni. Merész lépésnek számított, hogy a gyűjtésre az 1925-ös gyulai árvíz után vállalkoztak a hívők, amikor ki-ki saját házának helyreállításával, megerősítésével volt elfoglalva. Mégis összegyűlt a szükséges összeg úgy, hogy a reformátusok és a görögkeletiek is támogatták a maroknyi evangélikus ügyét. A hiányzó tételt hazai és külföldi, többek között svédországi egyházi segélyadományokból teremtették elő. A tervezéssel Gerlóczy Gedeont, Csontváry felfedezőjét bízták meg, aki akkori hivatali beosztásánál fogva került kapcsolatba a gyulaiakkal. 1927. december 18-án Raffay Sándor püspök szentelte fel a javarészt közadakozásból felépített templomot, a torony, az oltár és az orgona azonban csak a későbbiekben került a helyére.

A Béke sugárút 29. szám alatt található evangélikus templom mindkét napon 10-16 óra között lesz látogatható.

Református templom: A Gyulai Református Egyházközség az evangélikusokhoz hasonlóan szintén örömmel vesz részt a Kulturális Örökség Napok keretében tartott eseményeken. A Petőfi tér 4. szám alatt található templom szeptember 15-16-án 10-18 óra között nyitva áll az érdeklődők előtt. Szeptember 16-án (vasárnap) 10 órától Istentisztelet lesz, de emellett egy átfogó kiállítási anyag, valamint az épület történeti bemutatását is tervezik és igény szerint imaközösséggel is állnak rendelkezésre. A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét megtoldották és karzattal, 1822-ben pedig kilencváltozatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824-1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.

Címkék: , , , , , , , , , , ,
Skip to content