A Lendület Családtörténeti és a Károlyi Kutatócsoport együttműködve egymással, két 18. század közepén németül, illetve olaszul írt naplót adott közre magyar fordításban. A két eltérő származású és műveltségű női és férfi szerzőben közös, hogy mindketten szemtanúi voltak Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságának. A budai születésű ferences szerzetes, Hueber Antal a Harruckern család káplánja, míg a spanyol, Bécsben nevelkedett Therese Corzan a fiatal grófné társalkodónője és bizalmasa volt.
A köteten keresztül sajátos férfi és női nézőponton keresztül pillanthatunk bele a magyar arisztokrácia nagykárolyi, gyulai, pesti és bécsi mindennapjaiba, utazásaiba, tagjainak magánéletébe éppúgy, mint a nyilvánosság előtt zajló családi rítusaikba.
- május 20-án a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Stefánia szárnyában a fent taglalt kötetre épülve tudományos konferencia került megrendezésre. Az előadók a kötet szerzőin kívül helyi kötődésű történész-kutatók voltak, akik sok nóvumot tártak az érdeklődő közönség elé.
Bara Júlia „Társasági élet a nagykárolyi Károlyi-kastélyban a 18. században” címmel adott elő. Előadása alapjául az 1757–58 telén kelt naplóbejegyzés szolgált, melyben a karácsonyi-újévi ünnepkör idején Therese Corzan, Harruckern Jozefának, Károlyi Antal ifjú feleségének társalkodónője arról panaszkodott, hogy a nagykárolyi (Carei, Szatmár m.) Károlyi-kastélyban az ünnepek a vendégek sokasága ellenére meglehetősen unalmasan teltek. A társalkodónő elsősorban a jelenlévők társalgási tehetségét kifogásolta, akik, szerinte, a gazdálkodáson kívül nemigen tudtak egyéb beszédtémát találni.
Az említett napló sorait egy bécsi, nagyvárosi közegben szocializálódott, mozgalmas társasági élethez szokott, művelt nő írta, aki számára idegen volt a magyarországi vidéki élet, sőt, a nyelvet sem beszélte, így nem kérdéses, hogy véleménye, leírt tapasztalatai – jelentős forrásértékük ellenére – erősen szubjektívek. Felvetik viszont a kérdést, hogy valóban, hogy zajlottak a hétköznapok és az ünnepnapok ebben az időszakban a Károlyi család nagykárolyi kastélyában? Ehhez kapcsolódóan elődásában azt vizsgálta, hogy milyen ünnepi és hétköznapi alkalmak nyújtottak lehetőséget a társasági életre, milyen formáival találkozhatunk, és milyen terek szolgáltak ezek helyszínéül?
Arany Krisztina „Reggeli kávé a pálosok kertjében – Therese Corzan naplójának várostopográfiai vonatkozásai” címmel adott elő. Előadásában Therese Corzan naplójának várostopográfiai vonatkozásait elemezte. A szerző zongoratanárnő, művelt és tájékozott, ugyanakkor a Károlyi család alkalmazottjaként nem független. Alkalmazói és saját nemesi származása jogán is a magyar nemesi társaságban forog, mégis idegen származása és alkalmazotti státusza révén kívülállóként szemléli mind a nemesi társaságot, mind a városi környezetet, annak intézményesült, tárgyi és szimbolikus elemeit, amely között ennek a közösségnek a tagjai mozognak.
Az 1757 és 1759 között íródott napló a szerző dedikációja szerint a Károlyi grófnéval tett közös utazások megörökítésére szolgált. Ezek az utazások több várost is érintettek, ezek közül Pest, Prága, illetve Bécs esetében örökített meg a szerző huzamosabb tartózkodást. A felsorolt városok közül különösen Pest adott lehetőséget izgalmas elemzésre, a látogatás a város fejlődésének egy meghatározó pillanatában zajlott. A szerzőnek köszönhetően plasztikus képet, izgalmas pillanatfelvételt nyerünk egy kívülálló szemüvegén át a dinamikusan fejlődő Pestről, a városi tartózkodásra kötelezett hivatalviselő arisztokrácia tagjairól, térhasználatáról, a város világi és szakrális közösségi tereinek a reprezentációban betöltött szerepéről.
Lengyel Nóra előadásának címe: Az udvariasság és illem nőtörténeti vonatkozásai Therese Corzan naplójában. Előadása során nőtörténeti szempontból elemezte Therese Corzan naplóját, amelynek fókuszában a – napló által megjelenített – korabeli viselkedéskultúra áll. A vizsgált szövegnek olyan pontjait emelte ki, amik az udvariasság és az illem kérdéséhez köthetők, amelyek a valamely közösséghez való tartozást, vagy az attól való elhatárolódást jelenítik meg. A 18. századi nőnevelés nem használható homogén gyűjtőfogalomként, hiszen az egyest társadalmi rétegek különböző helyzetben élték meg a viselkedési normákat és azok változtathatóságát, ennek ellenére a korabeli nőnevelés mentalitás- és viselkedéstörténeti vonatkozásait összegző jelleggel tekintette át. Az illemirodalomra történeti-szociológiai forrásként hivatkozott és a társas interakciók, valamint viszonyok bemutatására használta. Az előadás során a vizsgálódást többek között az önazonosság, a felnőtt lét, valamint a férfiak és nők közötti kapcsolat tematizálták.
Dusnoki-Draskovich József előadásának címe: A „Madárember”. Egy 18. századi ferences szerzetes személyisége. Az előadás központi témája Antonius atya (Anton Hueber) budai német származású ferences szerzetes volt, aki 1743-tól 1758-ig állt kapcsolatban Harruckern Ferenc báróval és családjával. Részben naplószerű emlékiratában 11 gyulai tartózkodás és egy ausztriai utazás eseményeiről számolt be. Az eredeti kézirat elveszett, de másolatban fennmaradt mintegy a fele. Előadásában kitért arra, hogy az 1980-as évektől ismét előtérbe került a történetírásban az egyén, a történelmi szubjektum (ezzel együtt az életrajz műfaja és a személyiség). Ez után Antonius atya jellemző tulajdonságait, személyiségvonásait vázolta fel, melyek a forrásokból kirajzolódtak. Gondolatvilága és műveltsége egyik érdekessége, hogy három kultúra között játszott közvetítő szerepet. Elszólásai és szimbólumrendszere vizsgálatával a szerzetességgel, kolostori élettel szembeni ambivalens viszonya is feltárul, viselkedése (legfőbb szórakozása a madarak üldözése, gyilkolása, elítélése volt) a Freud által leírt sikertelen elfojtás és kényszerneurózis felől közelítve válik értelmezhetővé.
Laczlavik György „A Harruckern család levéltára és kutatásának új lehetőségei” címmel adott elő. Előadásában a Harruckern család levéltárának történetét vizsgálta, kitért a kutathatóságra, valamint a közelmúltban végrehajtott fejlesztésekre, melyek nagyban megkönnyítik a kutatók és az érdeklődők munkáját. A 18. századi nagybirtok igen sokoldalú anyagát foglalja magába levéltár, anyaga átnyúlik még a birtokosztály utáni időkbe is, a közös kormányzattal kapcsolatban is tartalmaz fontos iratokat. Az A/I. sorozat alatti iratokat A-Z és AA-NN betűjeles fasciculusok alatt lajstromozták, amelyhez elenchust is készítettek. A család által nem rendezett iratokat, amelyek szintén bekerültek a Károlyi levéltárba, már az Országos Levéltár rendezte (B sorozat). A Károlyi Antalné Harruckern Jozefa kezelésben lévő Gyulai uradalomra vonatkozó birtokigazgatási, birtokkezelési és peres (1792–1802) iratok A/II. sorozatban találhatók. A levéltár anyagának (terjedelme: 12,25 ifm) a földesúri birokigazgatás, -kormányzati kutatásokon túl nagyon nagy hely- és társadalomtörténeti jelentősége is van. Az iratokat a Magyar Országos Levéltár 2010-ben mikrofilmeztette. A mikrofilmekről pedig nemrégen digitális másolatok is készültek. Ezek a felvételek a Magyar Nemzeti Levéltár szakrendszereinek segítségével 2022-től az eleveltar.hu oldalon online is elérhetők.
Szilágyi Sándor előadásának címe: „Harruckern János György területszervező tevékenysége Békés megyében”. Előadásoában több fő pontban ismertette Harruckern János György területszervező munkáját Békés vármegyében. Ezek között szerepel Harruckern János György életének, karrierjének és felemelkedésének főbb mozzanatainak bemutatása, melyek pontosan megmutatják egy tehetséges egyén karierrépítésének lépcsőfokait. Az előadás második felében a a szinte elnéptelenedett Békés vármegye helyzetét, viszonyait, újra benépesítését, gazdasági és kulturális újraéledését és az ehhez kapcsolódó fontosabb információkat és problémákat taglalta.
A tudományos konferencia levezető elnöke Dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának nyugalmazott igazgatója volt.
A konferencia programja a következőképp zajlott:
Regisztráció: 10:00-11:00
11:00 A konferenciát megnyitja Liska András az Erkel Ferenc Területi Múzeum szakmai vezetője és Erdész Ádám a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának nyugalmazott igazgatója
11:15 Bara Júlia (művészettörténész, BTK Művészettörténeti Intézet) Társasági élet a nagykárolyi Károlyi-kastélyban a 18. században
11:40 Arany Krisztina (főlevéltáros – Magyar Nemzeti Levéltár): Reggeli kávé a pálosok kertjében – Therese Corzan naplójának várostopográfiai vonatkozásai
12:05 Lengyel Nóra (doktorjelölt – ELTK BTK TDI): Az udvariasság és illem nőtörténeti vonatkozásai Therese Corzan naplójában
12:30 Dusnoki-Draskovich József (történész, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott tanára): A „Madárember” – Egy 18. századi ferences szerzetes személyisége
13:00 Ebédszünet
14:00 Laczlavik György (főlevéltáros – Magyar Nemzeti Levéltár): A Harruckern család levéltára és kutatásának új lehetőségei
14:25 Szilágyi Sándor (történész, tárlatvezető – Gyulai Almásy-kastély és Látogatóközpont): Harruckern János György területszervező tevékenysége Békés megyeében
14:50: Erdész Ádám: hozzászólások, vita
15:10: Erdész Ádám: Zárszó
A konferencia előtt és után, valamint az ebédszünetben kávéfélék, ásványvíz és házi szörp került felszolgálásra.
A konferenciához kapcsolódóan programfüzet is készült, melyben a részletes program, valamint az előadások absztraktjai szerepeltek.
A konferencián 68-an vettek részt, főleg a békés és megyei intézmények képviseletében, de a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. részéről is érkezett célzottan delegáció.
NKA – Konferenciák, rendezvények, szakmai tapasztalatcserék, műhelybeszélgetések támogatása
Altéma kódszáma: 209108/6
Pályázati azonosító: 209108/00009
Adatlap azonosító: A2028/N1723
Szakmai beszámoló „A 18. századi arisztokrácia mindennapjai című konferencia megrendezésére Gyulán” pályázati téma megvalósításáról
Gyula, 2022. augusztus 22. Fekete – Dombi Ildikó
ügyvezető igazgató
