info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Területi Múzeum az ország vidéki múzeumai közül harmadikként jött létre 1868. szeptember 8-án. Története tehát 150 évet ölel fel, s a Gyulai almásy-kastély Látogatóközpontban megtekinthető időszaki kiállítás ennek a 150 évnek kíván méltó emléket állítani.

A múzeum alapítása a középnemesi családból származó Mogyoróssy János nevéhez fűződik, aki élénk érdeklődéssel fordult a saját, illetve Gyula városának múltja iránt. Mogyoróssy 1868. szeptember 8-án nyelt alapító nyilatkozatában teljes régiséggyűjteményét egy később létrehozandó gimnázium és múzeum javára ajánlotta fel. Törekvései nyomán a 19. század második felében jelentősen fellendült a múzeumi élet az akkori megyeszékhelyen, Gyulán, és az egész régióban. 1874-ben alakult meg a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat, amelynek elnöke Göndöcs Bendek, múzeumőre, vagy mai szóval élve múzeumigazgatója pedig maga Mogyoróssy János lett. Elsősorban a vármegyei polgárság kezdeti lelkesedése nyomán a gyűjtemény gyorsan gyarapodott. Az első évtizedekben nem csupán Gyula és a vármegye területéről, hanem sokkal távolabbról is érkeztek műtárgyak önkéntes felajánlások révén. Haán Antal festőművész etruszk gyűjteménye mellett még Észak-Amerikából és Egyiptomból származó régiségek is gazdagították a gyűjteményt. A nagyszámú adományozás és lelkes támogatások révén már a 19. század végén igen értékes gyűjteménye volt a múzeumnak, azonban a töretlen fejlődést a II. világháború megakasztotta.

A 20. század második felétől napjainkig a gazdag és sokszínű gyűjtemény – ugyan folyton változó intézményi keretek között – de folyamatosan gyarapodott, és gyarapszik manapság is. Korábban a megyei múzeum szervezet tagjaként, majd városi működtetéssel, jelenleg pedig Gyula város kulturális nonprofit vállalkozásának fenntartásában működik az Erkel Ferenc Múzeum, amely területi múzeumként biztosítja Gyula város összes muzeális és gyűjteményi egységének a történeti hitelesség feltételeként szükséges szakmai hátterét. A múzeum szakemberei nem csupán a 150 éve meglévő és gyarapodó gyűjtemény nyilvántartását, őrzését, és hozzáférhetőségét biztosítják, hanem kiveszik a részüket a vidéki múzeumok között kimagasló látogatószámmal muzeális kiállítóhelyeink, a Gyulai Vár, az Almás-kastély Látogatóközpont, az Erkel Ferenc Emlékház, a Ladics-ház és a Kohán Képtár a működtetésben is.

Ma a múzeum leggazdagabb anyaga a régészeti gyűjtemény, amelyben még a múzeum 19. századi alapításának idején előkerült leletek is vannak. A várásatások leletanyaga mellett jelentős a bronzkori és Árpád-kori, valamint késő-középkori anyag is. A néprajzi gyűjtemény is igen gazdag, de komoly értéket képviselnek a múzeum képzőművészeti, iparművészeti és numizmatikai gyűjteményei is. A helytörténeti kutatások alapját szolgálja a történeti tárgyi és dokumentációs gyűjtemény. Kiemelt fontosságú az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza, és egyedülálló alapját képezi az Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállításának. Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonában van a felbecsülhetetlen értékű, briliánsokkal ékesített Erkel Aranykoszorú is. Fontos megemlíteni még az intézmény cigány gyűjteményét és archívumát, amelynek alapját Erdős Kamill cigánykutató hagyatéka képezi. Az 1950-es évektől folyamatosan román nemzetiségi anyag is került a múzeumba. A múzeum több mint 14.000 kiadványt számláló könyvtárral és értékes anyagot tartalmazó segédgyűjteményekkel (adattárak, fotótár, hangzós anyag gyűjtemény) is rendelkezik.

A kiállítás első terme a múzeumalapítás körülményeiről, Mogyoróssy János alapító tevékenységéről szól. A 150 évet átfogó múzeumtörténet elmesélése mellett itt kerülnek bemutatásra azok a műtárgyak, dokumentumok, amelyek a múzeumalapító Mogyoróssyhoz köthetők. Különleges a pl. annak a mi régiónkban kifejezetten ritkaságnak számító, életnagyságú római kőszobornak a históriája, amely híven reprezentálja a múzeumalapítónk törekvéseit. A Mogyoróssy közreműködésével a gyulai múzeumba került szobrot a 150 éves jubileum alkalmából restauráltattuk. A szobor a kiállításnak otthont adó kastély huszártornyának bejáratánál fogadja a látogatókat. A kiállítás elején Mogyoróssy személye és a múzeumtörténet rövid áttekintése kiegészül a múzeum 150 éves története alatt használt városi múzeumépületek, kiállítóhelyek változatos helyszíneinek áttekintésével, amelyben egy digitális alkalmazás, egy interaktív térkép segít eligazodni. A 3D nyomtatóval életre keltett, és szó szerint kézbe fogható egykori és mai múzeumépületek története a makettek pontos elhelyezkedésének megtalálásával, térképre helyezésével indítható el.

A második teremben a régészeti gyűjtemény mutatkozik be alapvetően azokkal a tárgyakkal, amelyek a gyűjtemény fejlődése és sokszínűsége miatt kiemelt figyelmet érdemelnek. Minden kiállított régészeti tárgy vagy tárgyegyüttes valamilyen szempontból kuriózum, valamiért leg… A gyűjteményünk legrégebbi korból származó kerámiaedénye, egy neolitikus puttonyedény, vagy a legelsőként rajzzal publikált rézkori aszkosz, illetve a régészeti anyag legnagyobb méretű urnája is különleges figyelmet érdemel. A tárlaton látható az a világhírű késő bronzkori bronzsisak is, amelyet még 1872-ben találtak a Körös medrében, majd 1876-ban egy Békéscsabán tartott régészeti vándorgyűlésen Pulszky Ferenc, mint régészeti szaktekintély méltatta az akkor még avar korinak tartott tárgyat. Pulszky közvetítésével került a sisak az ugyanabban az évben Budapesten megrendezett Műtörténelmi Kongresszusra, majd az Őstörténeti Kiállításra. 1878-ban Nagyváradon régészeti kiállításon volt látható, majd igazi kuriózumként eljutott az 1889-es a Párizsi Világkiállításra is. Ám nem csupán a 19. századi gyűjteménygyarapodások szerepelnek a múzeumtörténeti tárlaton, hanem pl. a legújabban bekerült régészeti aranytárgyak is, amelyek épp a mostanában “felfutó” ám nagyon sok vitát kiváltó tevékenység, a múzeumbarát fémkeresős kutatások révén kerültek a gyűjteménybe. Láthatók a legtávolabbról származó temetési rítus emlékei, kora avar kori máglyaleletek, valamint egy gazdag gepida kori sír aranytárgyai is. A honfoglalás kort a leggazdagabb gyulai honfoglalás kori temető tárgyai, a középkort pedig a legnagyobb méretű plébániatemplom leletanyaga reprezentálja. Külön tárlóban kapott helyet a városunk határában feltárt legrégebbi, elkülönült temető egyik sírjának rekonstrukciója, ahol a rézkori bodrogkeresztúri kultúra egyik jellegzetes zsugorított temetkezését hoztuk be a kiállítótérbe, az abban feltárt összes kerámiatárgyának előkerülési helyzetében történő bemutatásával. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó tárgyunkat is láthatja a kiállítás közönsége, amelynek a tudományos feldolgozása még várat magára: egy 9-10. századra keltezhető, a nagyszentmiklósi kincsek írásjegyeihez hasonló rovásfeliratot hordozó bronz bográcstöredéket.

A harmadik kiállítási teremben a néprajzi gyűjtemény mutatkozik be. Itt a múzeum gyűjtőterületén élő nemzetiségek jellegzetes tárgyai, a hozzájuk leginkább kapcsolódó mesterségek és színes folklórkincsük kerül terítékre. A kulcsszavak a változatosság, a tehetség, mely különféle módokon tud megmutatkozni.

A néprajzi terem kiemelt tárgya az 1950-es évek elején, Lükő Gábor által gyűjtött, hímzett, női bőrmellény, mely gyönyörű darabja a paraszti viseletnek. A mellyes 1890-ben készült a román szűcsmesterség alföldi központjában, Kétegyházán. A kiállított tárgyak között szerepel gyulai németséghez köthető kádár mesterség egy eszköze, az 1875-ben készült, faragással díszített gyalu, mely szimbóluma a németség kiemelkedő munkabírásának, a mesterek kiváló tehetségének.

A gyulai kötődésű jelentős cigánykutató, Erdős Kamill munkássága példaértékű volt. Egyre romló egészségügyi állapota ellenére fáradhatatlanul tanulmányozta a cigánysághoz kapcsolódó szokásokat és tárgyai anyagot. Egyik célja a feledésbe merült csengőöntés utolsó képviselője utáni kutatás volt, kinek munkái, egy fokos, egy juhászkampó és egy csengő láthatóak a kiállításban.

A határ menti, román nemzetiségű Méhkerék folklórja, a táncélete megkerülhetetlen téma, mely a megszokottól eltérő módon kerül bemutatásra, hiszen a kiállítás néprajzi termébe lépve egy installáció táncba hív, megtanít egy motívumra.

Gyula város fazekasságát három rendkívül igényes munka képviseli. A gyulai cserépedények díszítése általában fehér alapon zöld mázas, karcolt motívumos, fröcskölt mintájú. Egyszerűségükben rejlő szépségük, igényes megalkotásuk okán a múzeum gyűjteményének féltve őrzött darabjai. Továbbá a múzeum néprajzi gyűjteménye igen gazdag pálinkás butellák terén. A legősibb magyar díszítőelemeket viselik, mint a tulipánt vagy a rózsát, s ezeket a motívumokat interaktív módon újra megalkothatják a látogatók.

A negyedik teremben a helytörténeti gyűjtemény legérdekesebb műtárgyait gyűjtöttük össze. A történeti szekció egyik, ha nem legértékesebb darabja a terem közepén elhelyezésre kerülő aranykoszorú. Erkel Ferenc 1888. december 16-án, az 50 éves karmesteri jubileuma alkalmából kapta a nemzet ajándékaként. Erkel aranykoszorúját Bartsch Gusztáv ötvösmester alkotta. A 14 karátos aranyból készült, 42 cm átmérőjű, 525 gramm súlyú, 50 drágakővel díszített műremek felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsünk. Páratlan értéke miatt városunk egyik bankja őrzi Erkel aranykoszorúját, mely korábban elérhetetlen volt mind a nagyközönség, mind a komolyzenei szakma számára, de múzeumunk 150. születésnapja alkalmából bemutatjuk a történeti szekció műtárgyai között.

Egy sikeres NKA-s pályázat által intézményünk lehetőséget kapott, hogy megvásároljon egy Erkel Ferenchez köthető, eleddig be nem mutatott kéziratos kottát, melyet 1849. Újév napján, Pesten dedikált “Márczibanyi Mária” számára, mint “igaz Tisztelője”.  A 10 ütemnyi aprócska, eddig teljesen ismeretlen, és publikálatlan kompozíciót most láthatja elsőként a nagyközönség.

A múzeum Erkel gyűjteményéből Erkel Ferenc Bánk bán című operájának egy autográf kottája is kiállításra kerül, mely a végleges művet megelőző őspartitúra fogalmazványaként maradt az utókorra. A vázlat érdekessége, hogy hiányzik belőle a Keserű bordal és hangszerelése is egyszerűbb képet mutat, mint a véglegesé.  A színre került verzióban megnőtt a szerepe a fúvósoknak és differenciáltabbá, színesebbé vált annak hangzásvilága.

A történeti gyűjtemény XIX-XX. századból származó tárgyi anyagával városunk társadalom és gazdaságtörténetét kívánjuk ismertetni. A képzeletbeli időszalag kezdő dátuma a XIX. század elejére datálható, amikor a helyi céhek kidolgozták szigorú szabályzataikat és kapták meg kiváltságleveleiket: 1818-ban a kovácsok, kerékgyártók, csizmadiák, szabók és asztalosok, 1819-ben kőművesek és ácsok, 1829-ben a tímárok és vargák, végül 1836-ban a fazekasok. A gyulai céhek működésébe kap betekintést az érdeklődő kiállított tárgyaink, – a gyulai asztalosok céhládája, a gyulai fazekas céh kiváltságlevele és egy vándorkönyv – által.

A XIX. századi vidéki társadalom vármegyeháza körül csoportosuló magját a vármegyei tisztviselői kar és azok családja alkotta. Foglalkozásukat tekintve volt közöttük orvos, ügyvéd, mérnök, lelkész, tanító, tisztviselő és katonatiszt. A felsorolásba beillő hajdúnak, mint vármegyei törvényhatósági alkalmazottnak a „közcsendesség fenntartása” és a közbiztonság megőrzése volt feladata. Érdekességeket ismerhetünk meg róluk, valamint a múzeum történeti gyűjteményéből be tudunk mutatni egy teljes alakos hajdú viseletet is, mely utoljára 25 évvel ezelőtt volt kiállítva.

A gyulai fényírás története az 1869-es évhez köthető, ekkor nyitotta meg Weisz Lipót gyulai fényképész első műtermét. Ezt követően gyors ütemben bővült a szolgáltatók köre és olyan, mára közismert fotográfusok működtették műtermeiket városunkban, mint Fái Izidor, Székely (Bleyer) Aladár, – aki fővárosi műtermében Ady Endrét és Babits Mihályt fotózhatta, valamint Békés Gyula, akit előkelőségek kizárólagos, a középrétegek kedvelt fényképészeként tartottak számon a XIX – XX. század fordulóján. Ennek emlékére a digitális technikák segítségével alkotjuk meg fotólaborunkat, ahol árnyakat rejtő, XIX. sz. végi üvegnegatív képek a látogatók segítségével, tabletes applikáció által pozitív képekké válnak, így a múlt egy szelete újra láthatóvá válik.

Helytörténeti jelentőségén túlmutat a Balogh József által létrehozott, Stéberl András jóvoltából nagyüzemi, gépesített termelésben gyártott Gyulai kolbász története. Előbb 1910-ben, majd 1935-ben világkiállítást nyert, mára hungarikummá vált Gyulai kolbász olyan tradíciókkal bír, melyet meg kívánunk mutatni a kiállítást felkereső látogatóknak.

A Gyulai Kötött és Szövött Iparáru Gyár, vagy ahogyan a gyulaiak nevezik, Harisnyagyár a Temesváron alapított leányvállalatával együtt 1909-ben 840.000 korona árut termelt és 800 főnél is több munkást alkalmazott, ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kötőgyára volt a „boldog békeidőkben”. Az installáció műtárgyaként egy 1920-as évekből származó, a Harisnyagyárban is „szolgált” körkötőgépet mutatunk be a látogatóknak.

Országosan megfigyelhető, hogy a kisipar szerepét mind jobban aláásta a dualizmus időszakában meginduló gyáripar fejlődése. A korszakban a kisiparosok száma csökkent. Ezt a folyamatot az Ipartestületek felállításával kívánták megállítani. 1914. január 24-én alakult meg a Gyulai Ipartestület. A szervezet képviselte az iparosok érdekeit, ösztönözte a tanulást, bővítette a szakmai ismereteket, de összességében a város társadalmi életére is hatással volt. A korszak egyik jó hírű iparosa, Sal József gyulai asztalosmester volt, akinek szakmai munkáját és portékáit az Országos Ipari és Gazdasági Kiállításon arany minősítésű diplomával jutalmazták. A Gyulai Ipartestület elnöki tisztségét betöltve 1930-ban a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Miniszter szakmai és ipartestületi munkájáért dicséretben részesítette.

Az I. világháború centenáriumaként kötelességünknek érezzük valamilyen formában megemlékezni a Nagy háborúról. Erre lehetőséget terem Dobos István gyulai származású aviatikus emléke, aki bátorságával és kitartásával elismerő érdemeket szerzett a magyar aviatikának. Egy látványos, a látogatók által is meghajtható légcsavar installáció segítségével mutatjuk be élettörténetét.

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,
Skip to content