Európa legjobb múzeumai között a gyulai Almásy-kastély is letette névjegyét

Az európai múzeumi világ krémje találkozott május 9-12. között Varsóban. A European Museum of the Year Award 2018 (EMYA) nagyszabású rendezvényének a 2016-os év győztese, a Polin Múzeum, a Museum of the History of Polish Jews adott otthont. Az eseményre a 40 legérdekesebb, legizgalmasabb kiállítóhely között a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont küldöttsége is hivatalos volt. A rangos elismerést az idei esztendőben a londoni Design Museum nyerte el, a díjazottak között van olasz, spanyol, lett, finn és francia intézmény is.

A megmérettetést a European Museum Forum hívta életre, ez az egyik legnagyobb presztízzsel, elismertséggel rendelkező múzeumi szakmai díj, amiért évről-évre az európai elit legjava száll versenybe. Az Almásy-kastély május 10-én az úgynevezett történetmesélési panel keretében kapott lehetőséget a bemutatkozásra, két másik intézménnyel, a Mary Rose Museum-mal (Egyesült Királyság) és a St. Gallen Nature Museum-mal (Svájc) együtt. A top 40-be jutott intézmények mindegyike tartott prezentációt, a gyulai kastélyt Nagy Adrienn néprajzos-muzeológus mutatta be az Incze László által készített videó kíséretében.

A kiállítóhelyet a helyszínen Dombi Ildikó ügyvezető igazgató, Fábián Tamás kommunikációs vezető, Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője és Temesváry János műszaki vezető képviselte. Mint Fábián Tamás ismertette, a prezentációnak jó fogadtatása volt, pozitív visszajelzéseket kaptak. Az Almásy-kastélyt működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója összegzésként úgy fogalmazott, számos értékes, a későbbiekben hasznosítható tapasztalatot szerzett a néhány nap során. Dombi Ildikó az induláskor azt fogalmazta meg, hogy már a részvétel is óriási dolog és elsősorban azért mennek Varsóba, hogy tanuljanak.

– Rendkívül erős volt a mezőny és egy kis vidéki múzeum esélyei nem olyan jelentősek, mint például egy londoni intézményé. A látottak alapján azonban örömmel mondhatom, hogy a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Európában bárhol megállná a helyét a kis múzeumok sorában, köszönhetően a kiállítás projektmenedzserének, dr. Virág Zsoltnak, kurátorának, Sz. Szilágyi Gábornak és alkotótársainak – összegzett.

Az ügyvezető igazgató hozzátette, öröm volt látni, hogy a ma oly fontos interaktivitás terén nem maradtunk le, sőt a kastély európai trendet képvisel. Részletezte, a bírálat során nem azt vették alapul, hogy hogyan épül fel a tematika és ahhoz mi módon igazodik a technológia, hogyan igazodnak az interaktív eszközök, tehát nem a múzeumi szakmai szempont volt az elsődleges, hanem összességében vizsgálták az intézményt.

A kiállítást, a látogatottságot, a műszaki megoldásokat, az ismeret közvetítésének mikéntjét, a közönségbarát szemléletmódot, az ökológiai szemlélet-módot globálisan nézték és azt is, hogy az adott intézmény a múzeumi kultúra tekintetében milyen újdonságot tud felmutatni.

Egyértelművé vált, hogy a legfrissebb trendek szerint nem a műtárgyak megléte az elsődleges. Ilyen például a Lascaux-ban található barlangrajz reprodukció, ahol egy impozáns bemutatótérben vetítik ki a világszerte ismertté vált rajzokat azért, hogy ezáltal az eredeti helyszínt megóvják a látogatók tömegétől.

Az Európa Tanács különdíját kapta a Szarajevóban található, háborús gyermekeknek emléket állító múzeum, ide a háborút megélt gyerekek küldenek rajzokat, számukra fontos, emlékezetes tárgyakat. Hangsúlyos, hogy a Bosznia-Hercegovinában található intézményben egyáltalán nem láthatók műtárgyak, az elsődleges a szemléletformálás, a kultúra közvetítése, az oktatás, a nevelés és ez a hangsúlyos momentum megtalálható volt mindegyik múzeumnál. Nem csupán a tárgyak bemutatása, közzé tétele a cél, hanem a korszellem közvetítése, valamint az ismeretterjesztés.

Az azerbajdzsáni szőnyegmúzeumban nem csupán a különféle kárpitokat mutatják be, hanem kurzusokat, foglalkozásokat szerveznek, ahol a szőnyegek elkészítésének módozataival is megismertetik a látogatókat. Összegezve, a kiállítóhelyeket komplex szemlélet jellemzi, az ismeretterjesztés, az oktatási szándék és a nevelési célzat az elsődleges, nem pedig a vitrinbe zárt tárgyak felsorakoztatása. Alkalmazkodni szükséges a mai látogatói elvárásokhoz, a technológia diktálta lehetőségekhez, s ebben a gyulai kastély sem marad el a többiektől.

– Ha megnézzük ezt a negyven múzeumot, akkor kiderül, hogy nagyon kevés hagyományos kiállítóhely van közöttük – foglalta össze. Az érdekességek között említhető egy horvátországi, kis faluban létrehozott hajóépítő múzeum, ami szintén elismerésben részesült, mert a helyi hagyományok megőrzésében tett nagy lépést és tette mindezt önkéntesek, gyakorlatilag az egész falu bevonásával.

Mint fogalmazott: európai szemmel a kiállítás nem számít kuriózumnak. Gyulai látogatásakor az EMYA (European Museum of the Year Award) munkatársa, Christophe Dufour is elmondta, sok hasonló technikai megoldással találkozott már, Gyulán az a különleges, amit képvisel a kastély, ahogy a látogatók használják. A prezentációkban és az azt követő pódium beszélgetések során sem a technológia kapta a legnagyobb hangsúlyt.

Az elhangzott bemutatkozások alapján napjainkban új kiállítás esetén a modern látogatót lebilincselő technológia alkalmazása épp oly természetes, mint a hétköznapokban az IPhone használata. Elengedhetetlen továbbá az igényes sztori, az „üzenet”, amit közvetít a látogatónak.

A látogatóközpont különlegességét egy angol muzeológus, így foglalta össze: „big empty castle is museum… the fascinating thing is that how the ruined castle turned into a modern exhibition space.” Vagyis, nagy, üres kastély, mint múzeum… lenyűgöző, ahogyan ez a romos kastély modern kiállítóhellyé alakult át.”

– Végezetül, nagyon büszke vagyok, hogy bekerülhettünk a top negyvenbe és egy cseppet sem vagyok szomorú attól, hogy nem hoztunk haza díjat, hiszen rendkívül neves, rangos versenytársaink voltak – emelte ki. Mint mondta, sok olyan momentum van, ami a későbbiekben hasznosítható és alapvetésnek szükséges lennie. Ilyen a nyelvtudás, nyelvismeret erősítése, a közönségkapcsolatok folyamatos építése, illetve a helyi társadalomba való beágyazottság előmozdítása, ezekben szükséges előrelépnünk.

Díjazottak, elismerésben részesültek

A zsűri döntése nyomán az év európai múzeuma díjat 2018-ban (European Museum of the Year Award 2018) a Londonban található Design Museum nyerte el, az intézmény egy évig birtokolhatja a rendkívüli elismerésnek tekinthető rangos címet.

A Kenneth Hudson díjat olyan intézmények nyerhetik el, melyek szokatlan és merész megoldásokat alkalmaznak, és sokat tesznek a múzeumok társadalmi szerepének erősítéséért. Ezt az elismerést idén az Eesti Rahva Muuseum, vagyis az Észt Nemzeti Múzeumnak ítélték meg.

A Silletto díj a helyi közösségekkel való együttműködés erősítéséért sokat tevő kiállítóhelyeknek ítélhető meg, melyek nagy hangsúlyt fektetnek az önkéntesek bevonására is. A Silletto idén egy horvátországi múzeumhoz vándorolt, az elismerést a Muzej betinske drvene brodogradnje részére ítélték meg. A fenntarthatóságért tett lépéseiért különleges elismerésben részesült a Tampereben, Finnországban található Vapriikki Museum Centre.

A felsoroltakon kívül különleges elismerésben részesült a Museo Egizio (Torino, Olaszország), a Museo Universidad de Navarra (Pamplona, Spanyolország), a Museo dell’ Opera del Duomo (Firenze, Olaszország), a Rainis and Aspazija’s Museum (Riga, Lettország), a Helsinki City Museum (Helsinki, Finnország), valamint a Lascaux IV- International Centre For Cave Art (Dordogne, Franciaország).

Végezetül pedig, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy döntött, hogy az idei múzeumi díját a War Childhood Museum (Sarajevo, Bosznia-Hercegovina) kapja.

E.K.Zs.