info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Pályázati altéma kódszáma: 209111/4

 

Szakmai beszámoló

 A gyulai Erkel Ferenc Területi Múzeum 1868 óta őrzött, és folyamatosan gyarapodó törzsanyagának az Almásy-kastély egykori kertészlakja, a mai múzeumi egységünk iroda épülete és annak két utcai helyisége szolgál otthonául. A Kossuth Lajos utca 17. sz. alatti épületünkben a történeti gyűjteményt, a néprajzi gyűjtemény kisebb részét és az adattárak anyagát őrizzük. Az épület keskeny folyosóján a múzeum páratlan szakirodalmi ritkaságokat tartalmazó könyvtárát, a kb. 3000 db pénzérmét őrző numizmatikai gyűjteményét, és a város múltját legteljesebben dokumentáló, archív fotótárát helyeztük el.

Az Erkel Ferenc Múzeum küldetésnyilatkozatával összhangban fontosnak tartjuk, hogy gyűjteményeinket felhasználva, azt kiállításokon közreadva olyan kulturális értékeket teremtsünk Gyula város lakossága és a nagyszámú, városunkat felkereső látogatók számára, mely a város gazdag történeti örökségét életben képes tartani. Ezen célkitűzések egyik alapvető sarokköve a múzeumi gyűjteményeink gazdagítása mellett a már meglévő műtárgy állomány gondozása, állományvédelmén túlmutató, kiállítási célú restaurálása.

Gyula városa régóta adós egy állandó helytörténeti kiállítás felállításával. A történelem viharai többször végigsöpörtek Gyula településén. A török háborúk korát a Gyulai végvár állandó történeti kiállítása mutatja be. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc gyulai tiszti fegyverletételének az Almásy-kastély Látogatóközpont szentel egy kisebb termet másolat tárgyak segítségével. Múzeumunk ereklyetárgya, Knezich Károly tábornok törött markolatú szablyája és a pályázat által restaurált műtárgyak segítségével kívánjuk kiegészíteni jelenlegi tárlatunkat és bemutatni a szabadságharc egyik utolsó momentumának gyulai eseményeit. A meghirdetett pályázat által azokat a fegyvereket restauráltuk, melyek többek között helytörténeti jelentőségük miatt kiemelkednek a múzeumi műtárgyállományából és jelenleg állandó kiállításaink hiányosságait pótolják.

 

A fejlesztés megvalósítása és eredményei

 

A restaurált fegyverek helytörténeti jelentőségét Gyula városának az 1848-49-es szabadságharcban betöltött jelentősége adja. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc záró fejezetei múzeumunk fenntartásában álló, Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastélyhoz  kapcsolódnak. Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után a cári csapatok Gyulán szállásolták el a körülbelül kétezer elfogott honvédtisztet. Az oroszok a gyulai kastély udvarán adták át a főtiszteket az osztrákoknak augusztus 23-án. Gróf Montenuovo császári tábornok megparancsolta a honvédtisztek lefegyverzését, akiknek korábban gróf Rüdiger orosz tábornok meghagyta a kardjukat és pisztolyaikat. A fegyverek átadásának helyszíne egybehangzó tanúvallomások szerint az Almásy-kastély és a Gyulai vár közti területe, valamint a kastély egyik földszinti szobája volt, amelynek ablakán a honvédtisztek kívülről hajították be szablyáikat. Knezich Károly tábornok tiszti kardját csak törve adta át az őt lefegyverző orosz őrnagynak. A markolat nélküli kardpenge és hüvelye fegyvertárunk szomorú büszkesége. A császári csapatok ezt követően indultak a tisztekkel Aradra, a magyar Golgotára. Városunk a gyulai vár árnyékában létrehozott honvédtiszti emlékhellyel kívánt tisztelegni a mártírok előtt.

Múzeumunk kiállítóhelyein eleddig csupán néhány eredeti, jó állapotú vagy restaurált műtárgyat tudtunk a korszakból bemutatni. A restaurálási pályázattal az 1848-49-es szabadságharcban használatos és a korszakot jellemző fegyvereket kívántuk restaurálni, melyek segítségével létre tudunk hozni egy kisebb kiállítási egységet a magyar szabadságharc időszakából. Múzeumunk raktárából a már meglévő kevés számú, viszonylag jó megtartású, kiállítható fegyverek mellé olyan lő-, illetve vágófegyvereket igyekeztünk választani, mely jól kiegészítheti a fent ismertetett kiállítás tematikai egységét.

A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumok Kollégiuma által kiírt állományvédelmi-restaurálás pályázat keretén belül múzeumunk Történeti gyűjteményébe leltározott három darab XVIII-XIX. századi fegyverét sikerült restaurálni. Kapolcsi-Szabó Tamás restaurátor művész szakmai munkajelentéséből az alábbiak szerint összegezhető a három műtárgy restaurálása:

 

Ltsz.: Tgy.61.273.1. – XVIII. századi csappantyús pisztoly

A viszonylag jó megtartású fegyver vas alkatrészei teljes felületükön korrodáltak, szennyezettek, csöve eltömődött. A kráteres korrodált felületek mellett felületi rozsdaréteg is kialakult. Erősen szennyeződött diófa ágyazata, melyen szálirányban suvadás és kopásnyomok látszottak. A markolat teljes felszíne feltehetőleg tartós vizesedés hatására anyagtalanná, puhává vált. A markolaton beütődések, karcolások, ill. az ágyazat csövet tartó részén hiányok voltak fellelhetők.

A pisztolyt tisztítás előtt alkotóelemeire kellett bontani. A sátorvas és a cső eltávolítása után az elsütő szerkezet is kiemelhetővé vált. Annak fémfelületét élénkvörös színű aktív korrózió fedte. A fém alkatrészek foszforsav 10%-os desztillált vizes oldatával került kezelésre, majd a korrózió mechanikus úton eltávolíthatóvá vált. A fa részek anionos mosószeres oldat 5%-os desztillált vizes oldatával kerültek lekezelésre.

Az elsütő szerkezet rugója törött volt, csakúgy, mint annak egyik szerkezeti eleme is, így a fegyvert nem lehetett működőképes állapotba hozni. A markolat hiányai formára faragott fa beillesztésével lettek pótolva. A kisebb mélyedésekbe faport tartalmazó kitt került, melyet formára csiszolt a restaurátor. Végül a kiegészítéseket fapáccal kezelte. A kezelt fegyver fém részeit fegyverzsírral, valamint fegyverolajjal, fa markolatát lenolaj 5%-os oldatával törölte át, majd összerakta a fegyvert.

Előtte – utána fotók

 

 

 

Ltsz.: 96.10.1. – Balkáni pisztoly

A tárgy összességében jó megtartású, azonban szerkezete nem teljes, a kovatartó csappantyú (kakas), valamint a tisztítóvessző hiányzik. A cső felső részének kivételével sárgaréz lemezzel borított, melynek felszíne porcolt, vésett. A vas alkatrészek teljes felületükön korrodáltak, szennyezettek, a réz markolatborítás megsötétedett.

A pisztolyt tisztítás előtt alkotóelemeire kellett bontani. Az elsütő szerkezet a sátorvas és a cső eltávolítása után kiemelhetővé vált. A fém részeket vörös színű, aktív korrózió fedte. A fém alkatrészek foszforsav 10%-os desztillált vizes oldatával került kezelésre, majd a korrózió mechanikus eltávolítását követően szárazra lett törölve. A réz felületek lúgos glicerinnel, majd fémtisztító pasztával kerültek lekezelésre. A fa részek anionos mosószeres oldat 5%-os desztillált vizes oldatával tisztította a szakember.

A tisztítóvessző pótlásához 4 mm átmérőjű sárgaréz huzalt használt, melynek végéhez metrikus csavarmenettel csatlakoztatta a sárgarézből esztergált kiszélesedő végdarabot.

A tisztított és foszforsavval passzivált vas alkatrészeket, valamint a fémtiszta, felfényezett sárgaréz markolatot fegyverzsírral valamint fegyverolajjal vonta be.

 

Előtte – utána fotók

 

Ltsz.: 70.3.1-2. – M1827 lovassági szablya

A tárgyak viszonylag jó megtartásúak, a markolat kihajtható ívének rugós emeltyűje azonban hiányzott. A kard teljes felülete matt sötétszürke, korrodált, szennyezett, a markolatkosár kihajtható kézvédő íve nem volt mozdítható. A markolat eredeti bőr borítása hiányzott. A kardhüvely teljes felszínét matt barnás-szürkés korrózió borította, az egyik oldalán horpadás volt megfigyelhető.

A kard és kardhüvely fém alkatrészeit egyaránt foszforsav 10%-os desztillált vizes oldatával kezelte a szakember. A korrózió mechanikus eltávolítását követően szárazra törölte. A kardpengét finomszemcsés vizes csiszolópapír sorozattal tisztította és fényesítette. A fa részek anionos mosószeres oldat 5%-os desztillált vizes oldatával tisztította.

A markolat hiányzó bőr borítását sötét barnára festett, 1 mm vékonyságúra serfelt kecskebőrből készítette el, melyet vizes diszperziós ragasztóval erősített a fa felületre.

A kezelt fegyver fém részeit fegyverzsírral, valamint fegyverolajjal vonta be. A markolat bőrborítását lanolinos bőrkonzerváló folyadékkal itatta át.

 

Előtte – utána fotók

 

 

Gyula, 2022. február 21.

……………………………………

Fekete-Dombi Ildikó

ügyvezető igazgató

Skip to content