info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Hamarosan kezdetét veszi a Gyulai Végvári Napok eseménysorozata

Több mint kétszáz hagyományőrző játssza újra a gyulai vár 1566-os ostromát július utolsó hétvégéjén. A Gyulai Végvári Napok nem csak látványos esemény, de a szervezők arra is odafigyelnek, történelmileg is a leghitelesebb legyen az esemény. Itt nem csak szájat tátani lehet, de a korabeli fegyverek és eszközök kézbe vételével, az életmód, a tevékenység megismerésével szó szerint visszatérhetünk 450 évvel ezelőttre.

Július utolsó hétvégéjén a város és a vár történelmének egyik mérföldkövét felelevenítő nagyszabású rendezvényen a kor jellegzetességeivel, a végvári vitézek életével, legendáival, harci szellemével, művészetével, költészetével, mindennapjaival lehet egészen közelről megismerkedni. A háromnapos, könnyűzenei koncertekkel tűzdelt történelmi fesztivál csúcspontja az a nagyjából másfélórás hadijáték, ami több mint kétszáz hagyományőrző részvételével, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv szerint zajlik. A hagyományőr csapatok egy része a török-oszmán hadat, mások pedig a keresztény sereget formálják meg.

Felvonulnak a pikás és muskétás zsoldosok, a nyugati és az oszmán-török hadikultúra, valamint a végvári harcmodort bemutató szereplőkön kívül hajdú alakulatok is tiszteletüket teszik. A korabeli tüzérséget érdemes kiemelni, hiszen a különféle puskák és ágyúk elsütése garantáltan nagy hatást gyakorol az érzékszervekre. A korabeli fegyverek közül a legjellemzőbbek a közelharci fegyverek: kardok, szablyák, fokosok, csákányok, lándzsák és pikák voltak, s ezek mind-mind szerepelnek a csatajelenetekben.

A koreográfiát évről-évre Magyar István állítja össze, aki egyrészt nagy műgonddal ügyel arra, hogy minden esztendőben legyen valami újdonság, másrészt arra is, hogy minden egyes momentum hitelesen jelenjen meg. Olyan jelenetek kelnek életre, melyek egy várostromnál elengedhetetlenek voltak: a seregek felvonulása, szemléje, a tüzérségi tűz előkészítése, kivitelezése, a várfal lövetése és a „viszontválasz”.

Az aknászok igyekeznek befúrni a várfal alá, az ostromlók létrákkal próbálkoznak, majd következik a várba való betörés próbája, amire feleletként jön az ellentámadás és így tovább. A hagyományőrök mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ostromot igazán látványossá tegyék, a tényektől azonban nem rugaszkodnak el. A történelmi hűségre Magyar István mellett dr. Csikány Tamás ezredes ügyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának professzora élőben kommentálja a történéséket.

A hitelességet erősíti a háromnapos program színtereinek elnevezése is. Idén először ugyanis a vár területének 16. században is használt részeiről nevezték el a helyszíneket. A keresztény és az oszmán táborok így az északi földbástyák területén kapnak helyet, az apródiskolát a nyugati palánk területén találni majd. A putalövészet és a pákászbemutató helyszíne a vizesárok, a tevegelés, az agárfuttatás, a viseletmustra a hódoltság korából, valamint a legnagyobb látványosság, a 16. századi ostrom újrajátszása a huszárvár területén kerül megrendezésre.

A harci cselekmények rendkívül izgalmas és sokakat vonzó imitálása mellett a szervezők nem feledkeztek meg tehát a korabeli életről sem. A válogatott hagyományőrzők szakavatott ismerői a kornak, így bármely felmerülő kérdésre meg tudnak felelni. A szervezők épp ezért arra buzdítanak mindenkit: lépjenek be az oszmán és a keresztény táborba, nyerjenek ezáltal is bepillantást a korabeli mindennapokba.

A fegyvereket ugyanis kézbe lehet venni, egyes ruházatokat fel lehet próbálni. Kiderül így például, hogy milyen súlyos volt a sodronying vagy éppen a lemezpáncél. A törökök táborában az oszmán kultúra ezer szín érdekességgel jelenik meg: beléphetünk a főúri sátorba, továbbá a gyermeknevelés főbb mozzanatai is megismerhetőek és például török meséket is hallgathatunk.

Szó szerint belekóstolhatunk a korba: sütemények készülnek, teát vagy éppen feketelevest lehet szürcsölni és még a vízipipázás szenvedélyének is hódolhatunk, de kézműves mesterségek kipróbálására is lehetőség adódik. Az apródiskolában az íjászat, az ágyúgolyó-hajítás, a kelevézhajítás várja az érdeklődőket, míg a legderekabb legények és persze leányok kardkitartással bizonyíthatják ráteremettségüket. Nagy népszerűségnek örvend a tevegelés is, ez az egzotikus jószág ugyebár nem tartozik az Alföldön gyakorta megtalálható és megülhető állatok közé.

A háromnapos program nem korlátozódik azonban a gyulai vár közvetlen környezetére. A Várfürdőben a tatai vár seymenjei indulnak fosztogató körútra, míg a hajdúk portyázni fognak. Az Almásy-kastély időszaki kiállítását Liska András régész mutatja be: segítségével az ostrom idején is a vár védelmét szolgáló Szigeterődöt, a korabeli palánkerődítést ismerhetjük meg. A történelmi belvárosban régizenei koncertek és utcaszínházi produkciók színesítik Gyula kulturális kínálatát.

Az esti programok legizgalmasabbjának a Zrínyi 1566 című rockmusical bemutatása ígérkezik pénteken, amire 200 négyzetméteres színpadot építenek. Szombaton Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar, vasárnap este az R-GO ad koncertet – utóbbit tűzijáték követi majd.

Fotó: Rusznyák Csaba

Címkék: , , , , , , , ,