info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Gyulai Végvári Napok

Aki szereti megélni régmúlt idők meghatározó eseményeit és szeretne egészen közelről megismerkedni a török kori Gyulával, gyakorlatilag mindent megtudni az 1566-os ostromról, annak mindenképpen ajánlott a Végvári Napokon való részvétel. Július utolsó hétvégéjén megelevenedik és kézen fog a történelem.

Harcra készen – Monumentális másfél órás hadijáték – Fotó: Bencsik Ádám/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Gyula a kereszténység védőoszlopaként oltalmazta Európát a hódító Oszmán birodalommal szemben. A vár falai között a magyarok mellett Közép-Európa népei is szép számmal képviseltették magukat, akik földjükért, hitükért, hazájukért és Európa védelméért adták vérüket, áldozták életüket. A város és a vár történelmébe visszatekintő rendezvényen bemutatjuk a kor jellegzetességeit, a végvári vitézek életét, a kor harci szellemét, művészetét, költészetét, mindennapjait. A látogatók megismerhetik a vár és környéke történetét, a hősies védők legendáit.

A háromnapos, könnyűzenei koncertekkel tűzdelt történelmi fesztivál csúcspontja minden kétséget kizáróan az a nagyjából másfélórás monumentális hadijáték, ami 200-250 hagyományőrző részvételével, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv szerint zajlik. Az 1566-os ostrom meghatározó történelmi esemény, s az is kétségtelen tény, hogy a gyulai vár jelentősége az egri és a szigetvári erődítményhez mérhető. Kerecsényi László és vitézei a több mint két hónapon át tartó elszánt védekezésükkel ahhoz fogható hőstettet hajtottak végre, mint Zrínyi Miklós és Dobó István, valamint a két közismert történelmi személyiség hős katonái.

A hagyományőr csapatok egy része a török-oszmán hadat, mások pedig a keresztény sereget „alakítják”. A magyarországi résztvevők mellett például Szlovákiából is jön egy regiment, melynek tagjai a pikás és muskétás zsoldosokat, a nyugati hadikultúrát jelenítik meg. A végvári harcmodort bemutató szereplőkön kívül hajdú alakulatok is tiszteletüket teszik. A korabeli tüzérséget mindenképpen érdemes megemlíteni, ugyanis akkoriban a tűzfegyverek már egészen elterjedtek voltak. A legjellemzőbbek mégis a közelharci fegyverek, kardok, szablyák, fokosok, csákányok, lándzsák és pikák voltak, s ezek mind-mind szerepelnek a csatajelenetekben.

A koreográfiát évről-évre Magyar István állítja össze, aki egyrészt nagy műgonddal ügyel arra, hogy minden esztendőben legyen valami újdonság, másrészt, hogy minden egyes fegyvernemet hitelesen be lehessen mutatni. Olyan jelenetek kelnek életre, melyek egy várostromnál elengedhetetlenek: a seregek felvonulása, szemléje, a tüzérségi tűz előkészítése, kivitelezése, a várfal lövetése és a „viszontválasz”. Az aknászok megpróbálnak befúrni a várfal alá, az ostromlók létrákkal próbálkoznak, majd betörés a várba, amire feleletként jön az ellentámadás és így tovább. A hagyományőrök mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ostromot igazán látványossá tegyék, azonban a történelmi tényektől nem rugaszkodnak el.

A csata, az ostrom és a vár visszafoglalása rendkívül látványos – Fotó: Bencsik Ádám/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

A forgatókönyv szerint a várvédőket – az ostromot és a vár feladását követően – a törökök „lemészárolják”, hiszen a valóságban is ez történt 1566 szeptemberének elején. A Pertev pasa vezette oszmán haderő szabad elvonulást ígért, amit aztán csalfa módon nem tartottak meg. A történelmi hűségre Magyar István mellett dr. Csikány Tamás ezredes ügyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának professzora élőben kommentálja a történéséket.

A harci cselekmények imitálása rendkívül izgalmas és sokakat vonzó látványosság, azonban a tábori életről, a korabeli életképekről sem szabad megfeledkezni!

A hagyományőrzők szakavatott ismerői a kornak, így bármely felmerülő kérdésre nagy biztonsággal meg tudnak felelni. A török és a keresztény tábor is nyitott, a közönség szabadon látogatást tehet, és ezáltal bepillantást nyerhet a mindennapokba. A fegyvereket kézbe lehet venni, a ruhák egy részét fel lehet próbálni, kiderül, hogy milyen súlyos volt a sodronying vagy éppen a lemezpáncél. A törökök táborában az oszmán kultúrával lehet barátkozni, meg lehet szemlélni például egy főúri sátor berendezését, de a gyermeknevelés főbb mozzanatai is megismerhetőek és török meséket is hallgathatunk.

A legifjabbakat az apródisola várja – Fotó: Bencsik Ádám/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Szó szerint belekóstolhatunk a korba, hiszen sütemények készülnek, teát vagy éppen feketelevest, azaz kávét lehet szürcsölni és még a vízipipázás szenvedélyének is hódolhatunk. Kézműves mesterségek kipróbálására is lehetőség adódik. Az apródiskolában az íjászat, az ágyúgolyó-hajítás, a kelevézhajítás várja az érdeklődőket, míg a legderekabb legények és persze leányok kardkitartással bizonyíthatják ráteremettségüket. Nagy népszerűségnek örvend a tevegelés, hiszen ez az egzotikus állat nem tartozik az Alföldön gyakorta megtalálható és megülhető jószágok közé.

Videó: Bencsik Ádám, Erdei-Kovács Zsolt, Fábián Tamás, Incze László, Kónya Kincső, Nagy Tibor és Varga Ottó/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

Fotó: Bencsik Ádám/Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

E.K.Zs.

Címkék: , , , ,