info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

Aki szereti megélni régmúlt idők meghatározó eseményeit és szeretne megismerkedni a török kori Gyulával, gyakorlatilag mindent megtudni az 1566-os ostromról, annak mindenképpen ajánlott a Végvári Napokon való részvétel. Július utolsó hétvégéjén megelevenedik és kézen fog a történelem.

A háromnapos történelmi fesztivál csúcspontja minden kétséget kizáróan az a nagyjából másfélórás monumentális hadijáték, ami 200-250 hagyományőrző részvételével, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv szerint zajlik. Az 1566-os ostrom meghatározó történelmi esemény, s az is kétségtelen tény, hogy a gyulai vár jelentősége az egri és a szigetvári erődítményhez mérhető. Kerecsényi László és vitézei a több mint két hónapon át tartó elszánt védekezésükkel legalább akkora hőstettet hajtottak végre, mint Zrínyi Miklós és Dobó István, valamint a két közismert történelmi személyiség legényei.

A gyulai vár 1566-os ostromának felidézése július 29-én (szombaton) lesz, míg a 129 évvel későbbi események, tehát az erődítmény visszafoglalásának történései július 30-án (vasárnap) kelnek életre. – Az ország minden tájáról érkeznek katonai hagyományőr csapatok, egy részük a törököket, mások pedig a keresztény hadakat formálják meg – fogalmazott a hagyományőr alakulatok parancsnoka. Magyar István hozzátette, nem csupán Magyarországról érkeznek résztvevők, hanem például Szlovákiából is jön egy regiment, akik a pikás és muskétás zsoldosokat, a nyugati hadikultúrát jelenítik meg.

A végvári harcmodort bemutató szereplők mellett hajdú alakulatok is tiszteletüket teszik. Ha sorra vesszük a fegyvernemeket, akkor a korabeli tüzérséget mindenképpen érdemes megemlíteni – ismertette, kiemelve: akkoriban a tűzfegyverek már egészen elterjedtek voltak. A legjellemzőbbek mégis a közelharci fegyverek, a kardok, szablyák, fokosok, csákányok, lándzsák és pikák voltak, ezek mind-mind szerepelnek a csatajelenetekben is. A koreográfiát évről-évre Magyar István állítja össze, aki egyrésztnagy műgonddal ügyel arra, hogy minden esztendőben legyen valami újdonság, másrészt, hogy minden egyes fegyvernemet be lehessen mutatni.

Olyan jelenetek kelnek életre, melyek egy várostromnál elengedhetetlenek: a seregek felvonulása, szemléje, a tüzérségi tűz előkészítése, kivitelezése, a várfal lövetése és a viszontválasz, az aknászok megpróbálnak befúrni a várfal alá, az ostromlók létrákkal próbálkoznak, majd betörés a várba, amire feleletként jön az ellentámadás és így tovább. – Tavaly például volt olyan momentum is, amikor hadianyagot szállítottunk a várba, amin a törökök rajtaütöttek – részletezte a főparancsnok. A hatalmas csatában idén 10-12 csapat és összesen 200-250 fő vesz részt.

A hagyományőrök mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ostromot igazán látványossá tegyék, azonban a történelmi tényektől nem rugaszkodnak el. A forgatókönyv szerint a várvédőket – az ostromot és a vár feladását követően – a törökök „lemészárolják”, hiszen a valóságban is ez történt 1566 szeptemberének elején. A Pertev pasa vezette oszmán haderő szabad elvonulást ígért, amit aztán csalfa módon nem tartott meg. A történelmi hűségre Magyar István mellett dr. Csikány Tamás ezredes is ügyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi karának professzora élőben kommentálja a történéséket.

Gyulai Végvári Napok

Tudom hol leszel idén nyáron – Gyulai Végvári NapokRészletes program: https://gyulakult.hu/vi-gyulai-vegvari-napok-reszletes-program/Videó: László Incze#gyulainyár #gyulaivár #végvárinapok #gyulakult #gyula

Közzétette: Gyulai Vár – 2017. június 11.

 

A harci cselekmények imitálása rendkívül izgalmas és sokakat vonzó látványosság, azonban a tábori életről, a korabeli életképekről sem szabad megfeledkezni!

A legjobb az egészben, hogy a hagyományőrzők szakavatott ismerői a kornak, így bármely felmerülő kérdésre nagy biztonsággal meg tudnak felelni. A török és a keresztény tábor is nyitott, a közönség szabadon látogathatja ezeket és ezáltal bepillantást nyerhet a mindennapokba. A fegyvereket kézbe lehet venni, a ruhák egy részét fel lehet próbálni, kiderül, hogy milyen súlyos volt a sodronying vagy éppen a páncél. A törökök táborában az oszmán kultúrával lehet barátkozni, meg lehet szemlélni például egy főúri sátor berendezését, de a gyermeknevelés főbb mozzanatai is megismerhetőek és török meséket is hallgathatunk.

Szó szerint belekóstolhatunk a korba, hiszen sütemények készülnek, teát vagy éppen feketelevest, azaz kávét lehet szürcsölni vagy éppen a vízipipázás szenvedélyének hódolhatunk. Kézműves mesterségek kipróbálására is lesz lehetőség. Az apródiskolában az íjászat, az ágyúgolyó-hajítás, a kelevézhajítás várja az érdeklődőket, míg a legderekabb legények kardkitartással bizonyíthatják ráteremettségüket. Nagy népszerűségnek örvend a tevegelés, hiszen ez az egzotikus állat nem tartozik az Alföldön gyakorta megtalálható és megülhető jószágok közé.

Hosszan folytatható a sor, mindenki megtalálhatja a számítását, aki egy kicsit is szeret játszani, egy kicsit is kedveli a történelmet. A részletes programsor, a nevezetes 72 óra történései, eseményei IDE kattintva érhetőek el, míg az ostromról szóló cikk ITT található meg!

A teljes nyári programsorért csupán egyet szükséges kattintani!

Fotó: Jobbágy Zoltán/Astronova

Címkék: , , , , , , , ,