info@gyulakult.hu  (+36-66) 463 544

A gyulai vár ostroma 1566. július 2-án kezdődött, megközelítőleg 2000 végvári vitéz vette fel a harcot Pertev pasa nagyjából 30 ezres seregével. A pasáról tudható, hogy rokona a hírhedt Szulejmán szultánnak, akinek parancsára megindult a rettegett oszmán hadsereg azért, hogy a keresztény Európát a félhold uralma alá hajtsa. Azonban a gyulai vár védelmével megbízott személyt, Kerecsényi Lászlót és válogatott legényeit sem kellett félteni.

A gyulai vár 1552-ben emelkedett királyi rangra, vagyis Habsburg fennhatóság alá került. Az Erdélyi fejedelemség 1557-1558 fordulóján kiterjesztette uralmát Nagyváradra és környékére, így Gyula beszorult Erdély és a terjeszkedni vágyó török birodalom közé. Az utánpótlást vagy legalábbis kicsiny túlélési esélyt jelentő Eger és Kassa túl messze, míg a dúlni-hódítani vágyó oszmán haderő egyre közelebb ért.

Kerecsényi László

A Habsburgok mindent megtettek annak érdekében, hogy megtarthassák a területet. Ebbéli igyekezetük abban is meglátszik, hogy Kerecsényi Lászlót nevezték ki várkapitánynak. Kerecsényiről tudni érdemes, hogy jelentős múltja volt a törökellenes csatákban. Zala megyei nemesi családból származott, fiatalkorában a Dunántúlon vitézkedett, hamar hírnevet szerzett. Az 1550-es évek közepén már Szigetvár kapitánya volt, 1555-ben pedig egy kisebb ostromot vert vissza.

Hadászati, várépítészeti tapasztalattal rendelkező hivatásos katona volt, aki arra tette fel az életét, hogy mindenáron megvédje a rábízott területet. Érdekes momentum, hogy Paulo Mirandulát, a kor egyik kiemelkedő talján (itáliai) hadmérnökét hívta el Szigetvárra, megterveztette vele az erődítményt, majd később a gyulai véderő tervezési munkálatait is rábízta.

Ebben az időszakban a hadmérnöki, építészeti tudomány csúcsát az itáliai mesterek képviselték, s mindenki azért versengett, hogy egy-egy magasan képzett külhoni építőmestert hozathasson. Az óolasz, majd az 1570-es évektől újolasz építészeti stílus meghatározó volt, az akkori kor legmodernebb technikáit, eljárásait ezek a hadmérnökök és építőmesterek találták ki, s alkalmazták először.

Az, hogy a gyulai (belső) vár téglából épült, nem jelentett védelmi előnyt, csupán mutatósabbá tette. A törökök elsősorban nem a téglából épült részeket ostromolták, hanem az úgynevezett palánkfalakat. Dupla falú palánkról van szó, tölgyfagerendák tartották a szerkezetet, amit vesszőfonatokkal kötöttek össze, majd földdel jó alaposan ledöngölték.

A téglával szemben ez egy rugalmas szerkezetet alkotott, ami hatékonyan ellenállt az ágyúzásnak, elnyelte, elvezette a lökéshullámokat. A palánkfal vastagsága bizonyos szakaszokon elérte a 14-16 méteres vastagságot, a magassága pedig a 8-10 métert. A 2016-os esztendőben végzett régészeti feltárási munkálatokról szóló filmből további részletek tudhatóak meg!

A Szigeterőd alapjai

***A Szigeterőd alapjai – Kézen fog a történelem***Elképesztően látványos és mégis informatív film készült a 2016-os esztendő őszén, a gyulai vár környezetében végzett régészeti feltárási munkálatokról.============Hogyan épült fel és helyezkedett el pontosan a palánkfal? Hol álltak a szigeterődítés bástyái? Többek között ezek azok a kérdések, melyekre András Liska és csapata válaszokat keresett.============Minderről bővebben a László Incze által jegyzett filmben!============#szigeterőd #gyula #gyulaivár #régészet

Közzétette: Gyulai Vár – 2016. december 8.

 

Ezen a szakaszon a gyulai vár egészen a Marosig, Szegedig nyújtott védelmet, sőt van egy nagyon szép katonaének, a Cantatio de militibus pulchra, vagyis a Szép ének a vitézekről. Ez éppen egy bugaci, azaz Kecskemét környéki gyulai vitézek által vezetett portyának a történetét meséli el. Ott ütöttek rajta egy jelentősebb török seregen.

A Gyulán állomásozó vitézek létszáma legfeljebb 2000 körül lehetett, és ez is csak közvetlenül az ostrom előtti időszakban duzzadt fel ennyire. A normál időszaki létszám 1000-1500 közé volt tehető. Tudható, hogy néhány nappal az ostrom kezdete előtt érkezett 300 cseh sáncásó, de németek és az osztrák területekről jött harcosok is küzdöttek itt.

A tiszti karban jelentős volt a horvátok és a szerbek aránya, talán elegendő Marinics (Horváth) Ferenc és Olcsarovics Demeter nevét említeni, akik mindketten alkapitányok, vagy másként vicekapitányok voltak és derekasan küzdöttek. A védők zömét magyarok tették ki.

Érdekes körülmény, hogy konkrétan gyulaiakról, Békés megyeiekről keveset tudunk, az azonban nagyon valószínű, hogy a Dél-alföldi nemesség majdnem teljes egészében ide menekült, itt lelt oltalomra és innen próbálta meg tartani a kapcsolatot az elveszett birtokaikkal.

Gyulai Végvári Napok

Tudom hol leszel idén nyáron – Gyulai Végvári NapokRészletes program: http://gyulakult.hu/vi-gyulai-vegvari-napok-reszletes-program/Videó: László Incze#gyulainyár #gyulaivár #végvárinapok #gyulakult #gyula

Közzétette: Gyulai Vár – 2017. június 11.

 

Akkoriban a török haderő jelentette a csúcsok csúcsát, nem véletlenül voltak Szulejmán szultánnak birodalomépítő tervei. A védőknek akkor lett volna esélyük, ha időben megérkezik a felmentő sereg, vagy úgymond későn kezdődik az ostrom. Ugyanis a hadviselésnek megvolt a maga szezonja, durván június elejétől nagyjából októberig, de ez erősen függött az időjárástól. Amennyiben az ostromlók kifutottak az időből és bejött egy hidegebb, esős időszak, akkor sokkal nehezebb dolguk volt.

Az akkoriban még kezdetleges tűzfegyverek rossz időben nem működtek megfelelően, de az állatok ellátása is nehézségekbe ütközött, sőt az sem elhanyagolható szempont, hogy a katonák zúgolódni, zsörtölődni kezdtek, mert ugye esős és hideg időben a sátorozás nem éppen szórakoztató tevékenység. Mindent egybevetve, telente nem viseltek háborút.

Gyula esetében felmentő seregről szó sem lehetett, hiszen kis létszámú erősítés Eger és Kassa környékéről érkezhetett volna, ami jelentős távolságnak számított. A Pertev pasa vezette támadás 1566. július 2-án kezdődött el, így arra is minimális volt az esély, hogy a török hadak kifutnak az időből. A jelentős túlerő és a megfelelő időzítés ellenére az ostrom rekord ideig tartott. Ha sorra vesszük a várainkat, akkor alig találunk olyat, ami egy hónapnál tovább húzta volna, ehhez képest a gyulai vár és védői 63 napig tartóztatták fel a hódítókat és ez óriási fegyvertény.

A Szigeterőd korabeli látképe

Van mire büszkének lennünk, annak ellenére, hogy végül a vár elesett. Szükséges leszögezni, hogy a várak fő funkciója eredetileg is az volt, hogy minél hosszabb ideig feltartsák a támadókat, lekössék az ostromló sereget, hogy addig se tudjon máshol pusztítani. Ennek a feladatnak Gyula kiválóan megfelelt, hiszen több mint két hónapig kitartott, és ilyen esetre a mai Magyarország területén nem volt példa. A történelmi Magyarország területét alapul véve pedig csupán Nándorfehérvár, vagyis a legerősebb magyar erődítmény tudott hasonló teljesítményt felmutatni.

A Végvári Napok címet viselő rendezvénysorozatot idén már hatodik alkalommal rendezzük meg, a részletes program IDE kattintva érhető el, míg a Facebook-esemény IDE kattintva ugrik elő!

A gyulai várról szóló információk, érdekességek pedig ITT találhatóak meg!

Címkék: , , ,