Az Erkel Ferenc Múzeum az ország egyik legrégebbi múzeuma, a magyarországi vidéki múzeumok közül harmadikként jött létre 1868-ban. A múzeum létrehozása Gyulán, az akkori megyeszékhelyen, Mogyoróssy János (1805–1893) nevéhez fűződik, aki könyv-, térkép-, érem-, régiség- és fegyvergyűjteményét 1868-ban Gyula városának ajándékozta egy létrehozandó múzeum céljából. A gyulai múzeum 1874-től 1920-ig megyei múzeumként működött, fenntartója pedig az 1874-ben létrejött Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat lett, mely elnökévé Göndöcs Benedeket, múzeumőrré, vagyis a megyei múzeum igazgatójává pedig Mogyoróssy Jánost választotta meg. A Társulat évkönyvsorozatában olyan tanulmányok jelentek meg, melyek máig nélkülözhetetlenek a régészeti, történeti, irodalmi és néprajzi kutatások szempontjából.

A megyei múzeum két évtizedig, a Vármegyeháza (ma gyulai Városháza) udvarán kialakított fonóházban kapott helyet, és itt nyílt meg a múzeum első kiállítása is. 1894-ben feloszlott a Társulat, s egy évvel később megalakult a Békés megyei Közművelődési Egyesület. Egy új önálló múzeumépület felépítéséről már az Oláh György alelnök és Karácsonyi János főtitkár vezetésével létrejött új egyesület döntött. Így épült meg a megye első, kimondottan múzeumi célokra szánt épülete, amit 1895-ben adtak át a gyulai Népkertben. Ez az épület ma a Kohán Képtárnak ad otthont.

Domonkos János egy rendezett intézményt vett át Fürdök István korábbi igazgatótól: a tárgyak mindegyike leltározott volt, a múzeum állami felügyelet alatt és államsegéllyel működött. Domonkos 1909. évi nyugdíjba vonulása után újra hanyatlásnak indult a múzeumügy, elhunyt Göndöcs Benedek és Oláh György, s eltávozott a városból Karácsonyi János és Zsilinszky Mihály is. Domonkos többszöri kérése, hogy az intézményt vegye át Gyula városa, a háborús körülmények miatt nem valósulhatott meg. A megyei múzeum városi kezelésbe adására hivatalosan 1921. április 2-án került sor, de a Gyulai Városi Múzeum igazán csak a Gyulai Közművelődési Egyesület 1925. március 8-i megalakulása után kezdte meg működését. Csige Varga Antal, a város által megbízott intézményvezető újfent számtalan problémával szembesült: nincs megfelelő leltár, a helyiség szűk, elhanyagolt, a gyűjtemény rendezetlen és hiányos.

Több évtizedre nyúló pozitív változást Implom József 1928. évi igazgatói kinevezése hozott az intézmény életében. Implom idejében került át a múzeum anyaga a népkerti épületből a ma Implom nevét viselő, hajdani polgári fiúiskolába, ő indította el a múzeumban a tervszerű tudományos munkát, rekonstruálta a gyűjteményi leltárt, restauráltatta a tárgyakat, és új kiállítást rendezett. Soha nem látott mértékben gyarapodtak a gyűjtemények, nőtt a látogatószám, folytatódtak a régészeti ásatások, és elindult a Gyulai Dolgozatok című kiadványsorozat. A múzeumtörténet virágzó korszakát viszont megtörte a II. Világháború, a gyűjtemények nagy része megsérült vagy megsemmisült.

A múzeumnak az akkori Park Szállóba történő költöztetése már az új igazgató, Lükő Gábor feladata volt. A múzeum átköltöztetése időszakában került át a megyeszékhely Gyuláról Békéscsabára. 1951. január 1-jén megtörtént a múzeumok államosítása, így az intézmény Gyulai Állami Múzeum néven működött tovább, majd központi döntésnek köszönhetően április 2-ától az Erkel Ferenc Múzeum nevet vette fel. Központi költségvetésből, minisztériumi irányítás alatt működött tovább.

Lükő Gábor fő érdemei között tartjuk számon hogy a tematikus kiállításokat rendezett, megszervezte a múzeumbaráti kör elődjét, a Múzeumi Bizottságot, néprajzi tárgyakkal gyarapította a gyűjteményt, elkezdte a múzeum anyagának a leltározását, megnyitotta az első állandó várostörténeti kiállítást. szintén az ő nevéhez fűződik a gyulai vár régészeti feltárásának és műemléki helyreállításának a megszervezése is. Az 1958-ban Gyulára érkező Dankó Imre nevéhez köthető a múzeumi hetek rendezvénysorozat. Átszervezte a múzeumbaráti kört, emlékművet emelt a múzeumalapító Mogyoróssy János tiszteletére, emléktáblákat avatott a jeles személyiségeknek, elindította a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai című sorozatot, bekapcsolta a múzeumi munkába a városi értelmiséget és a diákokat.

A gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962-ben került át állami kezelésből a megyei tanács kezelésébe, s ezzel tulajdonképpen a gyulai múzeum elveszítette korábbi önállóságát. A gyűjteményeket az 1964-ben Gyulára érkező Szilágyi Miklós költöztette jelenlegi helyére. Kialakította az új raktári rendet, elvégezte a tárgyak revízióját, emlékszobát rendezett Erkel Ferenc szülőházában, megnyitotta a várbeli első állandó kiállítást, amelyhez kiállítás-vezető füzetet is megjelentetett.

Bencsik János 1976-tól kezdődően kiterjesztette a néprajzi kutatásokat a gyulai járás egész területére, az Erdős Kamill anyaggal megalapozta a múzeum napjainkra országos jelentőséggel bíró cigány gyűjteményét, s a múzeum gyűjteményébe vonta a Ladics család anyagát.

Czeglédi Imre 1985-ben kezdődő igazgatósága alatt nyílt meg az Erkel Emlékház állandó kiállítása, de az új igazgatónak jelentős szerepe volt a századforduló polgári életmódját bemutató Ladics-ház megnyitásában is. Czeglédi Imre tevékenysége alatt érték el a gyulai múzeumi kiállítóhelyek a legmagasabb 348443 fős látogatottságot.

Havassy Pétert igazgatása idején a Dürer Teremben évente új kiállítások nyíltak meg, melyekhez kapcsolódóan elindult a máig megjelenő Gyulai Katalógusok sorozat. Ebben az időszakban, 1997-ben a múzeumba került Sík Ferenc gyűjteménye.

A múzeum 2012. december 31-ig a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának kötelékében működött, majd a megyei múzeumi szervezetek megszűnését követően, 2013. január 1-vel városi fenntartásba került át. Napjainkban a múzeumot az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. működteti, 2014 óta pedig területi múzeumként biztosítja Gyula város összes muzeális és gyűjteményi egységének a történeti hitelesség feltételeként szükséges szakmai hátterét.

Működésének közel 150 éve alatt rendkívül gazdag és értékes muzeális anyag került az intézmény gyűjteményeibe. A múzeum leggazdagabb része a régészeti gyűjtemény, amelyben még a múzeum 19. századi alapításának idején előkerült leletek is vannak. A gyűjtemény nagyobb részt a 20. század folyamán, a múzeum gyűjtőterületén végzett ásatások során előkerült leleteket foglalja magában, többek között pl. a Gyulai Vár ásatásainak leletanyagát, de jelentős a bronzkori és Árpád-kori, valamint késő-középkori anyag is. A néprajzi gyűjtemény is igen gazdag, de komoly értéket képviselnek a múzeum képzőművészeti, iparművészeti és numizmatikai gyűjteményei is. A helytörténeti kutatások alapját szolgálja a történeti anyag: a történeti tárgyi és dokumentációs gyűjtemény. Kiemelt fontosságú az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza, és egyedülálló alapját képezi a városban működő Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállításának. Az Erkel Ferenc Múzeum tulajdonában van a felbecsülhetetlen értékű, briliánsokkal ékesített Erkel Aranykoszorú – korábban ennek sematikus rajzát használtuk az intézmény logójaként. Önálló gyűjteményként szerepel a Sík gyűjtemény, amely Sík Ferencnek, a Várszínház néhai művészeti vezetőjének, főként néprajzi tárgyakat tartalmazó hagyatékából áll. Fontos megemlíteni még az intézmény cigány gyűjteményét és archívumát, amelynek alapját Erdős Kamill cigánykutató hagyatéka képezi. A gyűjtemény és az archívum anyaga a cigányság kutatói számára máshol nem elérhető, kuriózumnak számító adatokat szolgáltat. Az 1950-es évektől folyamatosan román nemzetiségi anyag is került a múzeumba. Nem elhanyagolható, hogy a múzeum több mint 14.000 kiadványt számláló könyvtárral és értékes anyagot tartalmazó segédgyűjteményekkel (adattárak, fotótár, hangzós anyag gyűjtemény) is rendelkezik. A hangszalagokon és kazettákon megőrzött felvételek számos magyar, román és cigány néphagyományt, szokást, hiedelmet őriznek meg hangzós formában. Az utóbbi években megtörtént ezek nagy részének digitalizálása.

Múzeumunk eddigi fennállása alatt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyvei, a Gyulai Dolgozatok, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai és a Gyulai Katalógusok címeken megjelent kiadványsorozatok keretében eddig összesen 96 kiadványt adott ki.

Az Erkel Ferenc Múzeum muzeológusai a múzeum szakmai koncepciója alapján gyarapítják a gyűjteményeket, és az érvényes jogszabályok, valamint a szakmai előírások szerint foglalkoznak a múzeumba bekerült műtárgyakkal. A múzeumi munkatársak jelentős mennyiségű időt és energiát fordítanak a gyűjtemények anyagának tudományos feldolgozására, hogy a múzeumba került tárgyak által megőrzött történeti adatok a történelem apró mozaikjaként közkinccsé váljanak. A 21. század kulturális igényei és korszerű technikai alkalmazásai már nem múzeumi raktárak polcain porosodó régiségekről és kordonok meg vitrinek mögé zárt múzeumi tárgyakról szólnak, hanem a fennmaradt örökség, a műtárgyak által megőrzött tudásanyag széles körű megismertetésének, és a modern eszközökkel előállított digitális háttértartalmak közzétételének lehetőségét várják el a múzeumi szférától. A muzeológusok kiállítási kurátorként szervezik a gyulai kiállítóhelyeken megrendezésre kerülő tárlatokat, valamint szakmai és ismeretterjesztő publikációk számtalan modern csatornáján keresztül interpretálják a helyi és szélesebb érdeklődő közönség felé a gyulai kulturális örökség elemeit.

Cím: 5700 Gyula, Kossuth u. 17.

Telefonszám: +36 (66) 361-236

E-mail: muzeum@gyulakult.hu

A gyulaiak és a környező települések lakosainak első számú kulturális helyszíne az Erkel Ferenc Művelődési Központ. Ahogy a városba látogató turistákat a kiállítóhelyek, úgy szolgálja ki a helyben élőket az intézmény. A könnyű- és klasszikus zenei koncerteket, a helyi képzőművészek kiállításait, a kisközösségeket, a gyermek- és ifjúsági programokat, a játszóházakat, kézműves foglalkozásokat, diákönkormányzati képzéseket, de még a városban tevékenykedő civil szervezetek többségét is a Béke sugárúti épületben találják a helyiek. Az intézményben meghatározók az elkötelezett szabadidős tevékenységet folytató szakkörök, klubok, tanfolyamok, alkotó- amatőr művészeti csoportok; 30 kisközösség dolgozik itt közel 1000 fővel. Közülük, az Erkel Ferenc Vegyeskar és a Székely Aladár Fotóklub országos és nemzetközi jelentőségű tevékenységet folytatnak. A főbb kulturális szolgáltatások mellett természetesen terembiztosítással, technikai eszközök kölcsönzésével, tudományos ülések, konferenciák teljes körű kiszolgálásával (a résztvevők elszállásolása, étkeztetése, utaztatása, kulturális- és szabadidős programjainak megszervezése, stb.) is szolgál a gyulai „művház”.